Az európai méhész tüntetésekkel és a méhészek gondjaival kapcsolatos, nemrég közzétett írásunkhoz kapcsolódva kérdéseket tettünk fel Nagy István agrárminiszternek.
Arra kértük a minisztert, hogy úgy is mint gyakorló méhész – aki a maga bőrén is érezheti az európai méhészek és mézpiac problémáit – válaszoljon kérdéseinkre. A minisztérium sajtóosztályától a következő levelet kaptuk:
Kérdéseire az Agrárminisztérium a következő válaszokat adja:
– Uniós, központi szabályozás szükséges-e a kínai hamisítványok beáramlásának megállításához, vagy az egyes országok intézkedései is elégségesek?
Az EU-n belül szabad az áruk mozgása, az egységes ellenőrzések a külső határokon történnek. A méhészek problémájára általános megoldást csak a központi szabályozás hozhat. A tagországok európai piaci lehetőségeit nagymértékben rontják a harmadik piacról beérkező olcsó készítmények. Magyarország is támogatja azt a tagállami kezdeményezést, amely a mézek jelölését egyértelműbbé tenné.
– Véleménye szerint folytatódik-e a magyarországi méh-állomány és méhész létszám csökkenése?
Az Agrárminisztérium elkötelezett a magyarországi méh-állomány és méhész létszám fenntartása mellett, mely érdekében minden lehetséges intézkedést megtesz. A méhészet jövedelemtermelő képességének javítása biztosítja a méhészek létszámának fenntartását. A magyarországi mézexport piaci pozíciója a versenyképesség fokozásával javítható. Ennek eszköze a gépesítés, az innováció, az automatizálás lehet.
– Mit tehet a kormány, a minisztérium a folyamat megállításáért, ill. vannak-e tervben további intézkedések ebben az ügyben?
Az Agrárminisztérium az európai uniós és a hazai támogatási rendszeren keresztül igyekszik stabilizálni a méhészeti ágazat helyzetét. A támogatás kerete évről-évre növekszik, alapja a 2020-2022. évekre kidolgozott Magyar Méhészeti Nemzeti Program, amely mintegy harminc támogatási jogcímet tartalmaz, 1,8 milliárd Ft éves támogatási kerettel.
A program alapvető célja, hogy a mezőgazdasági termelés eredményességének elősegítése mellett – az ország kedvező természeti adottságaira alapozva – fenntartsa a méhtartási kedvet, fokozatosan növelje a méhészeti ágazat versenyképességét, hatékonnyá tegye annak működését és biztosítsa előremutató fejlődését.
A támogatások jogcíme a méhegészségügyi, technológiai-, élelmiszer biztonsági eszközök támogatásától a piacra jutás és minőség-ellenőrzés költségeinek támogatásán keresztül az egyesületi munka, oktatás, ismeretátadás és szaktanácsadás támogatásáig igen változatos.
Ezen kívül a méhészek de minimis támogatásban is részesülhetnek 700 millió Ft keretösszegig a méhállomány egészségügyi állapotának megőrzése, továbbá 100 millió Ft keretösszegig a méhészeti járművek megnövekedett üzemeltetési költségeinek kompenzálására.
Mindezek mellett a méhészek számára elérhető az „Agrár Széchenyi Kártya” folyószámla-hitel, amely az esetleges átmeneti finanszírozási problémák kiküszöbölésére alkalmazható, 3 éves lejáratú kedvezményes hitel.
Az Agrárminisztérium az Európai Unió különböző fórumain képviseli a méhészek érdekeit és minden ilyen kezdeményezést támogat. Legutóbb Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. november 18-i ülésén szólalt fel a méhészeti ágazatban tapasztalható nehézségek miatt. Többirányú javaslatot tett az ágazat helyzetének javítására és kérte a Bizottságot a szükséges intézkedések mielőbbi meghozatalára. A magyar kezdeményezést Szlovákia, Lengyelország, Románia, Csehország, Spanyolország, Belgium, Dánia, Portugália, Németország, Szlovénia, Görögország, Ciprus és Franciaország támogatta.
Hazánk támogatja Franciaország és Szlovénia kezdeményezését is a mézek Európai Unión belüli címkézésének szigorításáért.
– Mivel, hogyan lehetne a nagy fokú növényvédő szer alkalmazást visszaszorítani?
A tudomány eddigi és újabb eredményeit felhasználva olyan szemléletet kell követni, amely a megfelelő mennyiségű és minőségű termés elérése mellett a legkevésbé terheli a környezetet káros anyagokkal. Ezen cél elérésének útja az integrált növényvédelem (IPM) alkalmazása valamennyi területen, ahol növényi terméket állítanak elő. Ez az EU-ban kötelező minden termelő számára 2014. január 01-től. Az integrált növényvédelem előnyben részesíti a növényvédő szerek használatával szemben az egyéb, nem kémiai védekezési módokat (pl. ellenálló fajta használata), illetve a növényvédő szeres kezeléseket is kizárólag előrejelzés alapján, célzottan az adott károsító(k) ellen szorgalmazza.
Ahol lehetséges, a technológiai szintű állománykezelés helyébe a precíziós növényvédelem léphet, légi felvételezéssel, szükség szerinti, korlátozott kiterjedésű célzott kezeléssel. Továbbá az innovatív, ökológiai szemléletű technológiák elterjedése tovább csökkentheti a növényvédő szerek alkalmazásának mennyiségét.
– Egyes emberek mit tehetnek – tehetnek-e valamit a méhek érdekében?
Mindenki, tudatos fogyasztóként sokat tehet a méhek, a méhésztársadalom, valamint a teljes mezőgazdasági ágazat érdekében. Például a hazai, garantáltan kiváló minőségű mézek fogyasztásával élvezhetik a méz gyógyító hatását, valamint segítik a méhésztársadalom jövedelmezőségének javítását. Ezáltal a méhtartási kedv, egyúttal a méhállomány is fenntartható. Mindez pedig a méhek mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen beporzását, a biodiverzitás fenntartását szolgálják.
Nagyon fontos kérdés a gazdálkodók és a méhészek érdekeinek összehangolása, ami kölcsönös információátadással lehetséges, ezáltal pedig csökkenhet a méhmérgezések száma.
A környezet- és természetvédelem iránt fogékony és tenni is akaró személyek a biodiverzitás fenntartása érdekében akár városi környezetben (kiskertben, temetőben stb.) is hozzájárulhatnak a beporzó rovarok megélhetésének elősegítéséhez nektárt, és/vagy virágport biztosító növények ültetésével. Minél változatosabb ugyanis a méhlegelő, annál egészségesebb a beporzó állomány.