Magyarország nemzeti hatáskörben szigorítja a hazai szabályozást. Az új rendelkezések augusztus 11-én lépnek hatályba.
Hazánk évek óta szorgalmazza a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó európai előírások szigorítását a fogyasztók és a méhészek védelme érdekében. Az uniós folyamat lassúsága miatt Magyarország nemzeti hatáskörben szigorítja a hazai szabályozást, mézkeverékek esetén kötelező lesz feltüntetni valamennyi származási országot, méghozzá a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek számára az EU-n kívüli, harmadik országokból származó, sokszor azonban kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny azon az uniós piacon, ahova hagyományosan a méztermelésünk 80 százalékát exportáljuk.
A mézek jelölését közösségi szinten a mézről szóló tanácsi irányelv szabályozza. Eszerint a címkén jelezni kell azon származási országot, ahol a mézet begyűjtötték. A több országból származó mézkeverék esetében azonban nem kötelező a származási országok feltüntetése, elég azt jelölni, hogy uniós országokból, EU-n kívüli országokból vagy esetleg mindkét kategóriából származó mézkeverék. Ezt a jelölési módot az elmúlt évek tapasztalatai alapján a valós származási ország elfedése céljából alkalmazzák, mivel az egyre tudatosabb vásárlók már érzékennyé váltak az élelmiszer származási országának megbízhatóságára. Nem véletlen, hogy Magyarországgal együtt az idei év januárjában már húsz tagállam közösen kérte a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó uniós előírások szigorítását.
Mivel az uniós irányelv felülvizsgálata még jelenleg is zajlik, az Agrárminisztérium – a szükséges európai uniós jóváhagyási eljárás után – úgy módosította a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozását, hogy a mézkeverékek esetén is valamennyi származási országot fel kell tüntetni, a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben.
Az új rendelkezés augusztus 11-én lép hatályba, ettől az időponttól számítva hat hónapos átmeneti időszak kezdődik, amelynek tartama alatt forgalomba hozhatók és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók a korábbi szabályok szerint címkézett mézek.
A hírrel kapcsolatban megkérdeztük az Orosháza és Körzete Méhész Egyesület vezetőjét, Rajki Józsefet. Az elnök elmondta, hogy a most hatályba lépő intézkedés rövid távon nem hoz jelentős változást az életükbe.
– Mindenképp fontos, hogy a mézjelölés az Európai Unióban szigorodjon, hisz ez segíthet a magyar méz export piacainak visszahódításában. Az orosházi méhészek jó része nagykereskedőkön keresztül értékesíti a mézet, leginkább külföldre. A hazai csomagolókba kevesebb kerül, így az intézkedés számukra nem hoz változást. Az itteni méhészek másik része háztól, a piacon értékesíti a termékét és ezek sem kevert, pancsolt dolgok, hanem kiváló minőségű magyar mézek. A jelölés szigorítása így az ő számukra sem jelent különösebb változást. Az minden esetre megnyugtató, hogy a kormány, illetve a minisztérium továbbra is a szívén viseli a magyar méhészek és a magyar méz sorsát – kommentálta Rajki József.
Az európai méhészet és méztermelés megtartása érdekében ugyanakkor elengedhetetlen a mézjelölési szabályok uniós szintű szigorítása, ezért az agrártárca az ügyben szövetséges országokkal együtt továbbra is sürgeti az uniós irányelv mielőbbi felülvizsgálatát és módosítását. A fogyasztóknak joga van tudni, hogy az általuk megvásárolni kívánt mézkeverékben kínai, ukrán vagy éppen magyar méz van – hangsúlyozta bejelentésében a tárcavezető.
