A mese elengedhetetlen egy gyermek életében. Pszichológussal beszélgettünk arról, mit hallgassanak és nézzenek a legkisebbek.
A mesehallgatás alapvető szükséglete a gyermekeknek. E tevékenység közben elképzelik a szereplőket és a történéseket, úgynevezett belső képeket készítenek magukban.
– A mesék számos pozitív hatását dokumentálta már a szakirodalom. Azok a gyerekek, akiknek a szüleik rendszeresen olvasnak mesét, megtanulnak belső képeket kialakítani, nagyobb lesz a fantáziájuk, ellenállóbbak lesznek a nehézségekkel szemben és könnyebben birkóznak meg a mindennapi feszültséget jelentő helyzetekkel – kezdte az ismertetőt Kovács Annamária, iskolapszichológus.
Hozzátette, fontos azonban leszögezni, hogy a mesenézés nem egyenlő a mesék meghallgatásával, amikor többnyire esténként, elalvás előtt valamelyik szülő felolvas vagy fejből mond el egy mesét gyermekének. A mesenézést is általában nagyon szeretik a gyerekek, azonban másfajta hatásokat vált ki, mint amikor meséket csak hallgatják.
– Azok a gyerekek, akik a meséket nézik, de sohasem mesélnek nekik a szüleik, a nagyszüleik vagy az óvodában, csak a mesében látott külső képekre figyelnek, és nem tanulnak meg belső képeket készíteni. Másrészről ingerültebbek, feszültebbek lehetnek, hiszen a mesenézés során nem tudják úgy feldolgozni a feszültséget, mint a mesehallgatás során. Hosszútávon a hagyományos mesemondás, illetve a külvilág ingerei sem lesznek olyan érdekesek, mint a táblagépen vagy az okostévén látottak – hangsúlyozta a pszichológus.
Mint mondta, a hivatalos ajánlás szerint 18 hónapos kor alatt kerülni kell mindenféle képernyő előtt töltött időt, tehát a mesenézést is. Későbbiekben is fontos, hogy a szülő válassza meg a megfelelő műsort és együtt nézzék azt és ne egy digitális bébiszitter legyen a TV vagy tablet.
– Iskoláskorban is érdemes a szülőnek tisztában lennie azzal, hogy a gyermekek milyen meséket, tartalmakat néz, illetve figyelni arra, hogy napi egy órára korlátozódjon a digitális eszközhasználattal töltött idő, semmiképpen se töltsön két óránál többet a képernyő előtt. Ebbe a két órába mindenféle digitális eszközhasználat is beletartozik, így a mesenézés is – magyarázta Kovács Annamária.
Modern mese vagy népmese
Sokan érvelnek azzal a mesenézés mellett, hogy nagyon sok modern mese fejleszti a gyerekeket, illetve az idegen nyelvű mesék segítik a nyelvtanulást.
– Lehetőség szerint olyan műsort válasszon a szülő, amelynek pozitív üzenete van, nincs vagy kevés agresszív motívum található benne, illetve olyan, amit ő maga is szívesen nézne a gyermekével együtt – sorolta.
Gyakran elcsodálkozunk azon, hogy a népmesékben vagy Grimm-mesékben mennyi agresszió vagy „véres rész” van, azonban nem mindegy, hogy mindezt halljuk csak vagy látjuk is.
– A mesehallgatástól a gyermek nem válik erőszakosabbá, azonban a mesenézés egész más hatásokat fejt ki – hívta fel a figyelmet Kovács Annamária.
Kitért rá, véleménye szerint, a lényeg a megfelelő arányok megtalálása és tartása.
– Nem azt mondom, hogy a gyerekek egyáltalán ne nézzenek meséket, hanem a hangsúly a mozgáson, szabad játékon és a mesehallgatáson legyen – zárta az interjút a pszichológus.
