Életmentőnek is tekinthetjük kertjeink szempontjából a napokban érkezett csapadékot, ugyanakkor a növényvédelmi szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy ez elősegíti a károkozók, főképp a gombabetegségek felszaporodását. Összeszedtük, milyen károsítók ellen kell védekeznünk.
Szokás mondani, hogy májusi eső aranyat ér, ami a hosszú szárazság után most különösen igaz. Az aszály miatt a növényvédelemben kevesebb tennivaló akadt, a többé-kevésbé nyugalmi állapotot azonban éppen felváltja a cselekvéskényszer – figyelmeztetnek a szakemberek. A felmelegedéssel a kártevők gyors, akár robbanásszerű felszaporodása indulhat meg.
Mi ellen kell felkészülni?
Az alma- és körteültetvényekben a virágzás vége, kismértékű másodvirágzás, gyümölcskötődés állapotot láthatjuk, körtében már 3-5 mm nagyságúak a kis gyümölcsök. Almában a varasodás aszkospóra szóródása továbbra is gyenge. Tünetek még nem láthatók. A lisztharmatfertőzés egyes ültetvényekben nőtt. Érzékeny fajtában közepes mértékű fertőzés látható a hajtások 1-2 %-án, gyenge mértékű fertőzés 5-8 %-án.
Az almamoly és az almalevél aknázómoly rajzása eleinte hasonló számban volt jellemző, mint az előző héten, de a hétvégi lehűléssel minimálisra csökkentek a fogások.
Körtében a körtelevélbolha tojásrakása csökkenő, ellenben a lárvák kelése, fejlődése még mindig intenzív és tömeges. A megfigyelt ültetvényekben – minimális védekezés mellett – a hajtások 40-60 %-a fertőzött, gyenge (közepes) mértékben.
Ugyanebben a kultúrában a hajtáshervasztó darázs kártétele már megfigyelhető, jelenleg a hajtások hozzávetőlegesen 1-3 %-a károsított. A tünetes hajtások eltávolítása, majd elégetése megoldás lehet. A körtelevél gubacsatka kárképe is megjelent gócosan, de érdemes figyelmet fordítani a kártevőre.
A tafrina és a zöld őszibarack levéltetű is veszélyt jelent
A csonthéjasok már az intenzív gyümölcsnövekedés fázisában járnak, s ezzel együtt megindult a tisztuló hullás is. Meggyben a moniliáshajtás és virágszáradás tünetei már megfigyelhetők, a hajtások körülbelül 1-3 %-a fertőzött, de a betegség tüneteit – igaz csak elvétve – a kajszin is megtalálhatjuk.
Őszibarackban, érzékeny fajtákon tafrinás levélfodrosodás tünetei elvétve mutatkoznak, elsősorban azokban az ültetvényekben, ahol a metszés elmaradt. A veszély még nem múlt el, egy kis lehűlés, egy kis csapadék, s jön a tafrina. A levéltetvek előfordulása az őszibarackosokban minimális mértékű. A keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, de az elmúlt napokban határozottan csökkent a fogások száma.
A szilvamoly rajzása észlelési szintűre csökkent mostanra (3 db hím/csapda/3 nap). A védekezésekre fel kell készülni.
Kajsziban a zöld őszibarack levéltetű megközelítőleg 8-15 %-os hajtásfertőzéssel látható, a hajtásvégi levelek jelentős besodrásával, a védekezés indokolt.
A szőlő is korán kihajtott, gyors a kis hajtások növekedése. A szőlő levélatka és gubacsatka továbbra is legfeljebb gyenge mértékű kártétellel van jelen.
