A keresztényüldözésekről, és Magyarország szerepvállalásáról tartottak előadást a Hit Gyülekezete orosházi csoportjának szervezésében. A rendezvény fő előadója Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára volt.Szinte zsúfolásig telt a Petőfi Művelődési Központ Szokolay Sándor terme november 30-án. A keresztények közel-keleti és Afrikai üldöztetéseiről, jogfosztottságairól hallhattak előadást az érdeklődők. Az eseményt Csepregi János, az orosházi és hódmezővásárhelyi Hit Gyülekezetének lelkésze nyitotta meg, és köszöntötte a megjelenteket.
Az OrosCafénak elárulta, három célja volt, hogy létrejött a rendezvény.
– Első cél, hogy megismertessük a magyarokat, hogy milyen körülmények között élnek embertársaink, és ennek ellenére megőrzik hitüket. Második, hogy együttérzést váltsunk ki az emberekből, és átérezzék, hogy sokaknak milyen nehézségeken kell átmenni. Harmadik pedig, hogy hála fakadjon fel bennünk, hogy egy olyan országban élhetünk, ahol szeretetben, békében hirdettetik az evangélium – mondta a lelkész.
Dr. Flaisz Endre misszionárius előadásában kiemelte, a kereszténység néhány országban akár egyenértékű a legelítélendőbb bűncselekményekkel. Ártatlan családok, gyerekek, nők és férfiak életébe került az, hogy keresztény hitűek voltak. Dr. Flaisz Endre missziós tevékenységeinek helyszíneiről mutatott be képeket és videofelvételeket, ezáltal a nézők betekintést nyerhettek a fekete afrikai keresztények mindennapjaiba. A misszionárius kiemelte, az a jobbik eset, ha csak bürokratikusan korlátozzák a keresztényeket a vallási szempontból veszélyeztetettnek ítélt országokban.
Beszédében kitért a szélsőséges vallási csoportok, valamint a terrorszervezetek keltette félelemre és pusztításra, továbbá arra, hogy ilyen mértékű félelem nem volt régen Afrikában.
– Húsz évvel ezelőtt nem volt ilyen. Hogy lehessen kilépni az utcára, hogy mindenhol átvilágítják az embert, hogy európaiként bujkálni kelljen. Húz évvel ezelőtt is jártam már ezekben az országokban, de nem volt ilyenre példa. Az egyik város polgármestere csak úgy fogadott, hogy mellém szegődtetett egy helyi csibész gyereket, aki minden bűnözőt és terroristát ismert a városban. Mindig ott volt velünk az autóban, és figyelt. A polgármester csak így tudta garantálni, hogy ne essen bajunk – emlékezett vissza a misszionárius. A keresztényüldözés egyik gócpontjaként a Száhil övezetet emelte ki.
Azbej Tristan államtitkár beszédében elmondta, nagyon keveset hallani a keresztényüldözésről. Hozzátette, a legüldözöttebb és veszélyeztetettebb vallás a keresztény. Ma a világ 80 országában üldözik a keresztényeket.
– A neoliberális eszmék azt akarják elhitetni mindenkivel, hogy csak a keresztények üldözik a más vallásúakat. Ez nem így van. Ma kereszténynek lenni Afrikában vagy a közel-keleten kimondottan veszélyes. A terrorszervezetek kegyetlenül tüntetik el a föld felszínéről a keresztény városokat és nem ritkán azok lakosait is – mondta.
Az államtitkár felelevenítette azokat az utakat, amelyek máig maradandó nyomot hagytak benne. Ilyen volt a nigériai látogatása is.
– Magyar diplomák mondták, hogy ne hagyjuk el a várost, Abuját, jöjjön inkább a püspök ide és vegye át a támogatási okiratot, majd készítsünk pár protokolláris képet. Meghoztuk a döntést, hogy a magyar adófizetők hozzájárulása nem merülhet ki egy képben és egy banki átutalásban két ország között. Útra keltünk Észak-Nigériába, keresztül a rettegett emberrabló-völgyön, hogy eljussunk a püspökhöz. Mikor odaértünk feltettem neki a kérdést: Mi, Magyarország, egy nem túl gazdag ország, hogyan tudunk segíteni? A püspök erre azt válaszolta: Valóban elkél a pénz, hiszen nagy a szegénység és nagy a szükség, de az, hogy fehér emberek eljöttek a fekete emberekhez megkérdezni, miben segíthetnek, már ez mindennél többet ért – emlékezett vissza Azbej Tristan.
Kiemelte, fontos feladatuk, hogy a veszélyeztetett helyszíneket személyesen látogassák meg és a helyiek igényeit meghallgatva segítő kezet nyújtsanak. Az Észak-Irakban található Tell-Aszkuf település névváltoztatással köszönte meg a magyarok segítségét. Az új település az Tell-Aszkuf din madzsar nevet vette fel, ami annyit jelent: Tell-Aszkuf, Magyarország leánya. A szóban forgó település teljesen elnéptelenedett, miután az ISIS átvette a hatalmat a város felett. A terrorszervezet elüldözése után, a magyar helyreállítási kezdeményezésnek köszönhetően az elmenekült 1300 keresztény családból 1000 visszatérhetett szülőföldjükre.
A szíriai vérengzések utáni helyreállítási munkálatokban is kivette részét a magyar kormány. Azbej Tristan kiemelte, fontosnak tartják a szíriai keresztények megsegítését, ezért a közel-keleti ország evangéliumi egyházait is támogatják.
Templomépítések, iskolák és kórházak egyaránt falaikon hirdetik a magyarok segítségét Irakban, Szíriában, Libanonban, Jordániában, Nigériában és még sok más olyan országban, ahol a keresztényeknek elkél a baráti -akár testvéri- jobb.
Azbej Tristan beszédében kiemelte, a kereszténység rohamos fogyásnak indult a közel-keleten. Az általa bemutatott adatokból kiderült, hogy látványosan emelkedett az azelőtt jelentős keresztény lakossággal rendelkező országokban az iszlám vallás. Jelentős változásként Libanont emelte ki, mely országnak több mint 70 százalékos keresztény lakossága volt, mára ez a szám azonban 35 százalékra csökkent. Ezután prezentáción mutatta be, hogy mely országban, milyen összegű támogatást nyújtott Magyarország.
Az államtitkár zárásként a jövőbeni tervekről is beszélt. Lengyelországgal együttműködve újabb segítséget kívánnak nyújtani az üldözötteknek. Azbej Tristan kitért arra, remélhetőleg ez az együttműködés kiterjed a V4 országaira is.
