Gyermekünk reggel felkel, felöltözik, megreggelizik, majd elmegy iskolába – Ezt eddig a szülő nyomon tudja követni, azt már kevésbé, mi történik az osztály falai között. A gyermek lehet, senkinek sem beszél arról, ha társai bántják vagy zaklatják.
Sokféle módon lehet bántani valakit olyan dolgokkal is, amelyekről elsőre nem hinnénk, hogy fájdalmat okoznak. Ártatlan viccnek tűnik elvenni valaki füzetét, vagy elrejteni a ruháit testnevelés óra után, de a kirekesztés és a megszégyenítés érzése biztos, hogy sokkal tovább mély nyomot hagy az illetőben, mint ameddig a többiek nevettek rajta.
– Az erőszaknak több formája van: verbális, fizikai és társas. Erőszaknak minősül a csúfolódás, a gúnynevek kitalálása, mindenféle ütés és fizikai bántalmazás, a zsarolás, a megfélemlítés és a kiközösítés is – sorolta Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus, hozzátéve, nem szabad elfelejteni, hogy néha nincs semmiféle beazonosítható oka a bántalmazásnak, egyszerűen megtörténik.
Miért válhat agresszívvá?
– A gyermeki agresszió elhárító mechanizmus a félelem, a fenyegetettség ellen – mondta a pszichológus.
Az agressziónak számos oka lehet, melyek leginkább a családi háttérből fakadhatnak: hiányzik a családi melegség, elhanyagolják, nem értik meg mi zajlik benne. Előfordulhat, hogy a családon belüli bántalmazást szülői példaként kezdi utánozni vagy szóbeli erőszak éri. A mértéktelen médiafogyasztás, számítógépezés is okozhat agressziót.
Fontos tudni, hogy a gyermeki agresszió nem csak két gyerek között megy végbe, hanem a szemlélők is részévé válnak. Látják a történéseket, tudnak róla, hogy valakit bántanak, de nem lépnek fel ellene, talán, mert nem érzik veszélyesnek a helyzetet, vagy éppen azért, mert félnek az agresszortól.
– Személy szerint a legjobb védelmet a közösség erejében látom. A legtöbb helyzetben nagyon nehéz egyedül cselekedni, de már az is nagyon jó, ha a megfigyelő gyerek felismeri, hogy valakit bántanak – emelte ki Horváthé Csepregi Éva.
Hangsúlyozta, elsőként az a legjobb, ha megpróbálja megérteni és felmérni a helyzetet, ezután kereshet egy olyan felnőttet, akiben megbízik, és elmondhatja neki, mi a gond.
– Közösségen belül a gyerekek álljanak ki a saját értékeik mellett, és előbb- utóbb ezek lesznek a közös értékek. Az erőszakmentes légkör egyik alapja, hogy odafigyeljenek a társaikra. Hiszen egy ilyen helyzetben minden fél negatív érzelmeket él át: az agresszor bizalmatlan, az áldozat fél, a többiek szoronganak – magyarázta a pszichológus.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen helyzetek, a rossz vicc vagy beszólás is okozhat olyan sebeket, amelyek később megemelik a depresszió, a szorongás esélyét azoknál, akiket támadás ért. A rendszeres kortárs erőszak komoly hatással van a gyerek önbizalmára, önértékelésére és későbbi életére.
– Az osztályközösségben jelek lehetnek a kék-zöld foltok, az osztályon belüli bizalmatlanság növekedése, a klikkesedés, a romló tanulmányi eredmények, a figyelem és a motiváció csökkenése. Az egyén szintjén, ha valaki folyton késik, vagy nem jön egyáltalán suliba, nem mer mások szemébe nézni, akkor gyaníthatjuk, hogy valami baj van – összegezte az iskolapszichológus.
Mit tehet a szülő?
Ha egy gyerek bántalmaz egy gyereket, elbizonytalanodunk: hagynom kellene, vagy mégis avatkozzak közbe?
– A gyerekeknél is megengedhetetlen az erőszak valamennyi formája. Legjobb, ha segítünk a gyermeknek az érzéseiről, saját helyzetéről, élményeiről beszélni. Fontos, hogy a szülők türelmesen és figyelmesen hallgassák meg gyermeküket – tért ki rá Horváthné Csepregi Éva.
Mint mondta, ha az elkövető osztály- vagy iskolatárs, forduljanak az osztályfőnökhöz vagy az intézmény vezetőjéhez, az iskolapszichológushoz vagy szociális segítőhöz. Az iskolaváltás azonban, csak nagyon súlyos esetekben indokolt.
– Bántalmazó gyermek esetében tudatosítsuk, hogy dühösnek lenni szabad, de másokat bántani nem. A gyermek ismerje fel, hogy mikor veszti el a kontrollt, mert ilyenkor ki kell lépnie a helyzetből. A bántalmazást megfigyelő gyermeket pedig bátorítsuk, hogy álljon ki bajbajutott társai mellett, hiszen ő is részese tanúként a bántalmazásnak. Lényeges a megfigyelő gyermekeknek hangsúlyozni, hogy a bántalmazás kialakulásában és fennmaradásában a közönségnek kitüntetett szerepe van – zárta az iskolapszichológus.
