A vakációból pár nap maradt, hamarosan a tanulók elfoglalják helyüket a tantermekben. A gyermekek jelentős százalékának ez egyenlő a pokollal, a stressz felülkerekedik rajtuk, ezért az esetek többségében szorongva és gyomorideggel lépik át az iskola kapuját. Dér-Pesics Zsuzsanna pszichológus szerint azonban van megoldás erre a problémára.
A szeptemberi iskolakezdés mind a szülőnek, mind a gyermeknek komoly stresszforrást jelenthet, hiszen az iskola egy teljes munkaidőt kitevő pszichésen és testileg is fárasztó terhelés, ahol a gyerekek kevésbé élik meg a szabadság és függetlenség érzését, illetve erős teljesítménykényszernek vannak kitéve – tudtuk meg Dér-Pesics Zsuzsannától.
A szakember hozzátette, ebben az időszakban új dolgok sokasága nehezíti a helyzetet. Lehet ez egy új tanterem, osztálytársak, tantárgyak és akár tanárok. Ahogy a gyermek halad az osztályfokokon egyre több nehézséggel kell szembe néznie. Ahhoz, hogy a nehéz mindennapok könnyebbé váljanak, kiemelten fontos a szülők szerepvállalása.
Az iskolakezdési stressz egyik forrása a nyári rutinból való átállás, a másfajta időbeosztás is lehet.
– Érdemes már a nyár utolsó heteiben az iskolai élethez szoktató életritmust kialakítani. Kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő mennyiségű alvásra, a kiegyensúlyozott étrendre. A megfelelő mennyiségű alvás érdekében csökkenteni kell az esti órákban a képernyő előtt töltött időt. A tanévkezdés előtt érdemes újra átbeszélni az alvási- és szabadidő családi szabályait is – emelte ki a pszichológus.
További feszültséget kelthetnek a házi feladatokkal, a tantárgyi megfeleléssel kapcsolatos félelmek is.
Dér-Pesics Zsuzsanna azt tanácsolja, a tankönyvek beszerzése után, a csomagolás közben célszerű átlapozni azokat, így egyrészt a gyerekek képbe kerülhetnek, mi vár rájuk a tanév során. Másrészt az érdeklődésüket is fel lehet kelteni egyes témák iránt.
– A szülő-gyerek kapcsolatot is javítja, és fokozza a gyermek biztonságérzetét, ha látja a szülei érdeklődését a sok újdonsággal kapcsolatban, amit majd meg fog tanulni. Fontos éreztetni velük, mennyire szerencsések, hogy ilyen sok érdekes dologról tanulhatnak. Fel lehet sorolni az iskolakezdéssel járó pozitívumokat is: barátokkal való találkozás, szakkörök, érdekes különórák – hangsúlyozta a szakember.
A gyerekek is az iskolai év kezdete során azzal szembesülhetnek, hogy nincs befolyásuk a velünk történő eseményekre. Fontos, hogy legyenek olyan döntési illetve feladathelyzetek, amelyekben megélhetik saját hatékonyságukat, kompetenciáikat. Ezáltal magabiztosabbak lesznek, ami pedig segít azoknak a helyzeteknek az átvészelésében, amik felett nincs hatalmuk. A pszichológus kiemelte, ha a gyerek felel az iskolai dolgaiért, akkor megtanul felelősséget vállalni, valamint bízni önmagában, anélkül, hogy folyamatosan a szülő segítségére, támaszára lenne szüksége.
Az iskolai beszokás időszakát segítheti, ha magával visz a gyerek egy kis darabot az otthonából, egy fényképet, egy nyaralási emléket. A lényeg, hogy ez a tárgy bátorsággal és jó érzésekkel töltse el őt. Így biztos lehet benne, hogy bármivel is kell szembenéznie az iskolában, a család támogatására mindig számíthat.
– A gyerekek példaképként tekintenek a számukra fontos személyekre. Az ő reakcióikat figyelve lesik el, hogyan kell egy-egy helyzethez viszonyulni. Ha a szülő aggodalmas vagy ingerült az iskolakezdéssel kapcsolatban, a gyerekben is ezek az érzések csapódnak majd le. Ha azonban nyugalmat és várakozást mutatunk, nagy valószínűséggel ő is így áll majd a dologhoz – nyilatkozta az OrosCafénak Dér-Pesics Zsuzsanna.
Vannak helyzetek, amikor az iskolával kapcsolatos stressz szorongásos zavart okoz. Ennek jeleire érdemes figyelni a szülőknek. A szorongásos zavarok egyes tanulmányok szerint a gyerekek 10-15 százalékát érintik, ebből az átmeneti iskolafóbia 2-4 százalék, míg a tartós 1 százaléka a fiataloknak.
Az iskoláskorú gyerekek általában nem szavakkal fejezik ki, ha szoronganak. Sokkal inkább testi tüneteket – fej- vagy hasfájás, rosszullét – produkálnak, vagy megváltozik a viselkedésük, ingerlékenyek lesznek, koncentrációzavar lép fel, vagy akár elutasító magatartás tanúsítanak. Sokszor csak hosszas orvosi vizsgálatok, és töménytelen mennyiségű hiányzás után derül ki, valójában szorongás okozza a tüneteket.
Első körben fontos, hogy a szülő beszélgessen gyermekével az iskolai életről, a felmerülő gondokról. Érdemes mesélni a saját iskolás élményeikről, természetesen nem riogatás képen. Igyekezni kell személyes példájukon keresztül felkelteni az érdeklődést, megoldási módokat, sémákat adni az egyes helyzetekre. A pszichológus azt javasolja, soha ne riogassuk a gyereket az iskolával, a tanárokkal.
Ha az otthoni beszélgetések során nem oldódik a gyermek félelme, tanácsos felkeresni az iskolapszichológust.
