Egyedülálló gyűjteményt tudhat magáénak Bors Imre. Az idős orosházi férfi háza, akár múzeumnak is beillene, annyi minden sorakozik az udvaron vagy a padláson, hogy egy teljes nap sem lenne elég az összes tárgyat vagy régiséget megtekinteni.
Már 38 éve, 1980 óta él Retek utcai házában Bors Imre, nagyjából erre az időszakra nyúlnak vissza gyűjteményének első darabjai is. Kezdetben bent a házban vagy az udvaron gyűjtögette különleges régiségeit, utána döntött úgy, hogy az addig kihasználatlan padlástérbe költözteti nagyobb részüket.
– Ez nagyjából 18 éve volt, igyekeztem úgy kialakítani, hogy másoknak is bemutatható legyen. Jöttek is sokan, főleg a kezdeti időszakban, egyrészt kíváncsiságból, másrészt hoztak is olyan dolgokat, amikre nekik már nem volt szükségük, de nekem nagy hasznomra tudott lenni – mesélte.
Elmondta, a látogatók száma változó, van olyan időszak, amikor kevesebben érdeklődnek, de olyan is, amikor csoportosan érkeznek és nem csak Orosházáról és környékéről. Fordultak már meg nála Budapestről leutazó látogatók is.
– Szám szerint olyan 3500 körülinek mondanám a gyűjteményt. A lényeg, hogy olyan eszközök legyenek, amiket már régen használtak és ugyan erősen kifogyóban vannak, de szerintem érdemes lehet megőrizni az utókornak. Mondhatni, itt még a kerítésnek vagy az ajtónak is története van – mondta Imre.
Régiségeit mutogatva szinte mindegyikhez fűz kisebb érdekességeket. Ami szinte mindegyikben közös, hogy eredetileg kidobásra lettek volna ítélve. A padláson kályhák sorakoznak, némelyiküket még, ha nem is könnyen, de be is lehetne üzemeltetni. Garázsaiban lovaskocsik és gyermekjátékok állnak, valamint Orosháza legrégebbi Trabantja, még korábbi, fekete rendszámmal.
Továbbhaladva az udvar egyik épületében szakmák szerint kialakítva lehet látni a különböző régiségeket. A kisebb pékműhely kemencéje is üzemképes még, de egy kovács- és asztalosműhely felszerelései között sem lehet hiányosságokat találni, kalapácsoktól kilincsekig minden megtalálható. Továbbhaladva a varroda tárgyai között is lehet látni az I. Világháborúval egyidős gépet a szabászati asztalokon. Nem kevésbé figyelemreméltó rádiós gyűjteménye, ahol szinte minden évtizedből találhatók műszerek, de katonai és más egyenruhás szervezethez köthető sapkákból és sisakokból is kifogyhatatlannak tűnik a tárlat.
– Már nem sok hely maradt, sem a szobákban, sem a padláson, de már az udvaron is alig férnek. Ennek ellenére továbbra is gyűjtök minden olyan régi eszközt, amit egy kicsit is értékesnek gondolok – tette hozzá Bors Imre.
A szemlélődést pedig sokáig lehetne még folytatni, hiszen itt mindenhez kapcsolódik egy kisebb történet…
