Balogh Örse pasztellrajzain keresztül kalauzolja el Orosháza jelenében és múltjában azokat, akik kezükbe fogják saját kiadásában megjelent, Orosháza Ceruzahegyen című kötetét. A több mint száz, részletekben gazdag alkotás közel ötévnyi megfeszített munka gyümölcse.
Ikonikus helyek elevenednek meg Balogh Örse képzőművész alkotásain keresztül. Az egykori Diana gőzfürdő, a Művelődési ház, az Alföld Szálló, a Pannónia Szálló, és még megannyi orosházi emlék és érték került abba a kötetbe, amelyben a művész 111 alkotást jelentetett meg.
Egy nem mindennapi időutazás ez azoknak, akik kézbe kapják Balogh Örse pasztellrajzokkal megtöltött kötetét. Az idősek visszarepülhetnek olyan helyekre, ahol gondtalan fiatalként verték fel lábukkal az út porát, a mai kor ifjúsága pedig bepillantást nyerhet az egykori Orosháza színes arculatába.
Balogh Örse Orosházán született, de két éves korában a Baranya megyei Hidasra került. Negyven évet töltött távol Orosházától, emlékei az itt eltöltött nyarakról, szeretett barátokról és rokonokról örökös honvágyat gerjesztettek benne. 1987-ben visszatért szülővárosába és alkotótevékenységében új fejezet kezdődött.
Festmények, grafikák, könyvek jelzik munkásságát. 2010-ben határozta el, hogy szeretett szülővárosának régi épületeit megörökíti, majd megszületett a kötet, az Orosháza Ceruzahegyen.
– Az egész egy kiállítással kezdődött, amit az evangélikus egyház hirdetett meg – kezdett bele történetbe. – Ahogy életünk során számtalanszor, úgy ez is egy útjelző tábla volt a számomra. Innentől kezdve nem volt megállás, ki lettem jelölve erre az útra – mesélt tovább.
Kapott egy löketet
A nyolc évvel ezelőtt meghirdetett „A mi templomunk” címet viselő kiállításra három képet készített el, ezután nem bírt leállni, ahogy fogalmaz, kapott egy löketet.
– A templom, a templomköz és az alvégi parókia, ezek voltak az elsők. Rájöttem, hogy nekem épületeket kell megörökítenem. A családban ki lett adva, hogy ki, mit és hogyan fényképezzen, bár nekem ennyi nem volt elég, helyszíni rajzokat is készítettem – emlékezett vissza.
Egymást követték a rajzok, a kutatási munkák. A temérdek alkotás között akad több is, amelyeket csak képeslapról tudott a művész megörökíteni.
Elmondása szerint ma már nem tud végig menni a városon úgy, hogy ne figyelje meg az épületeket, az utcákat alkotói szemmel. A kötet elindításában párja, Verasztó Antal író, helytörténész volt segítségére, aki az épületek történetét kutatta fel, és vetette papírra. A kötetben szereplő 111 képből összeállt egy nagy kiállítási anyag, amelynek segítségével a közönség is végigjárhatja képzeletben Orosháza utcáit, elmerengve a már nem létező házak láttán.
A kiállítás megvalósítására viszont nincs érdeklődés. Így ez csak egy álom marad. Álom, egy szekrénybe zárva a több tucatnyi alkotással.
