- hirdetés -

Ez 2018 egyik legfontosabb feladata, mondta Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet gazdasági évnyitóján, Békéscsabán. A február 2-ai fórumon szóba került az adóhivatal átalakítása, elemezték a megye gazdasági összetételét, az Európai Uniós források elosztását, valamint a vidékfejlesztési támogatásokat is.

Orosz Tivadar megnyitójában beszélt arról is, hogy komoly összefogás szükséges Békés megye gazdasági fejlesztése érdekében. A térség teljesítménye a rendszerváltás óta folyamatosan csökkent, ma a leszakadó megyék között van, 2015-ben az egy főre eső bruttó hazai össztermék (GDP) tekintetében a 18. helyen állt.
– Nagyon kevés a befektetett tőke, az országos átlag tíz százaléka alatt van a megye befektetési potenciálja – emelte ki az elnök. – A változáshoz növelni kell a megye tőkevonzó képességét, egyebek mellett a közlekedési és szállítási, valamint a kommunikációs feltételek javításával – tette hozzá.

Az elnök szerint komoly összefogás szükséges Békés megye gazdasági fejlesztése érdekében (Fotó: Rosta Tibor)

Mint fogalmazott, az előrelépés egyik feltétele az M44-es gyorsforgalmi út Kecskemét és Békéscsaba közötti szakaszának megépítése, de a régiónak ezen túlmenően is több állami és uniós forrásra van szüksége a felzárkózáshoz, mint az ország más térségeinek. Pozitívnak nevezte, hogy települési szinten is megmutatkoznak a gazdaságfejlesztési törekvések.
– Fontos az is, hogy az arányaiban növekedő szakképzés által kibocsátott munkaerőt megtartsa a térség, a lakosságával együtt – hangsúlyozta Orosz Tivadar. – Az elmúlt évi mutatóink sok tekintetben javultak, ami nagyban köszönhető a megye legjelentősebb száz gazdasági szereplőjének.

Őket idén is egy TOP 100 kiadványba gyűjtötte össze az iparkamara. A vállalkozások vezetői közül többen is részt vettek a fórumon, amelynek folytatásában Kovács Tamás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Békés megyei igazgatója összegezte a 2017-es adóbevételek alakulását, valamint azokat a lépéseket, amelyeket a szervezet átalakítását, a bürokrácia csökkentését célozták.

Ennek szellemében a megelőző évekhez képest kevesebb utólagos ellenőrzést végeztek, valamint a bírságolások száma is jelentősen csökkent, és bevezették a megbízható adózó kategóriát.
– A megbízható adózók előnyökhöz jutnak. Nem lehet azonnal bírságolni őket, csak felszólítás után, rövidebb ideig tarthat az ellenőrzés, rövidebb idő alatt kiutaljuk az áfát. A TOP 100 adózó között pontosan dupla annyi a megbízható adózó, mint a többi vállalkozás esetében, azaz sokkal jogkövetőbb magatartást tanúsítanak – emelte ki.

Kovács Tamás elmondta azt is, a társas vállalkozások száma ugyan csökkent a megyében az elmúlt években, az egyéni vállalkozások száma azonban, a katának (kisadózó vállalkozások tételes adója) köszönhetően nőtt.

Hét százalékos az „elszívás”

A fórumon Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Migráció, kivándorlás, bevándorlás címmel tartott előadást. Felsorolta, milyen típusai vannak a népesség mozgásának, majd ezek gazdasági következményeit említette kiemelve az Európai Unión belüli vándorlás hatásait.
– Magyarországon a kamara adatai szerint négyszer annyi szakácsot képezünk, mint ahányra nálunk szükség van, ehhez képest nincsen szakács a Balatonon. Ez jól mutatja, hogy a hiányszakmák esetében van egy elképesztő elszívó erő. Igaz ez a tudásra, a profitra és a monopolizált piacokra is – mondta hozzátéve, ez forrásátcsoportosítás a hazai GDP hét százalékára tehető, ennyi forrás távozik az országból.

Az előadók sorában Freid Mónika, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese a magyar gazdaság növekedésének hátterét világította meg. Az adtok szerint a fogyasztás emelkedése és a beruházások a fejlődés motorjai.

Parragh László a migráció, kivándorlás, bevándorlás címmel tartott előadást (Fotó: Rosta Tibor)

Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár beszámolójában elmondta, támogatási, szerződési és kifizetési adatok alapján is kiemelkedő teljesítményt nyújtott Magyarország a visegrádi négyek között az uniós források felhasználásában. A 2014-2020 közötti ciklusban eddig összességében több mint hárommilliárd eurót használhatott fel hazánk, ami a rendelkezésre álló forrás 12 százaléka. Felhívta a figyelmet, hogy a kis- és középvállalkozásokat most is több nyitott pályázati lehetőség várja.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.