Az Árpád-korban Békés megyében élt muszlim közösségről, a szarmata népcsoport alföldi szerveződéséről, valamint a táplálkozási szokások változásáról hallhatnak az érdeklődők a régészet napja alkalmából a múzeumban szervezett pénteki programon.
Rózsa Zoltán, a Nagy Gyula Területi Múzeum régész igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a régészetet egyfajta misztikum lengi körül, nagy az érdeklődés iránta. A régészet napján azt szeretnék megmutatni a közönségnek, hogy a múzeumban kiváló régészeti munka folyik az ásatások és a civil fémdetektoros keresőkkel kötött együttműködés révén.
Rózsa Zoltán, május 24-én, pénteken 17 órakor az Orosháza határában, Bónum-Faluhelyen talált Árpád-kori településről és temetőről tart előadást a Dózsa utcai múzeumban. – Kijelenthető, hogy az Árpád-kor bizonyos szakaszában pénzváltással és sókereskedelemmel foglalkozó muszlim népcsoport, a kálizok éltek itt – emelte ki az igazgató.
Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: nehéz egy népcsoport életmódjára, vallására következtetni. Az orosházi múzeum rendelkezik Magyarország második legnagyobb, feldolgozott állatcsont-anyagával. A területen nem találtak sertéscsontot, felleltek viszont sok palackmaradványt, amelyek összefüggésben lehetnek a muszlim előírással, a kötelező rituális mosakodás szokásával. Egyebek mellett ezek alapján mondták ki, hogy muszlim népcsoport lakott a területen.
Rózsa Zoltán elmondta: az épülő M44-es gyorsforgalmi út ásatásaiba bekapcsolódnak majd, és a jövőben folytatják Gellértegyházán a megkezdett ásatást. Itt egy nem muszlim közösség élt az Árpád-korban „mindössze 1,5-2 kilométerre a muszlimoktól” – fogalmazott, hozzátéve, hogy azt szeretnék kutatni, hogyan élt egymás mellett és hogyan hatott egymásra a két kultúra.
A régészet napját idén negyedik alkalommal, több mint húsz városban rendezik meg. A Magyar Régész Szövetség programsorozata a régészet tudományát kívánja népszerűsíteni, bemutatva a legfrissebb eredményeket a nagyközönségnek. Idén a közösségeket veszik górcső alá.
