A nyár a legtöbb munkavállalónak a szabadságok időszaka, legalábbis sokan ekkor szeretnének otthon maradni vagy éppen elutazni. Nagy azonban a zűrzavar ezen a téren, sokszor sem a munkaadók, se a dolgozók nincsenek tisztában a jogaikkal és a kötelezettségeikkel.
Maga a szabadság két részből tevődik össze: az alapszabadság mértéke évente húsz nap, ennyi mindenkit megillet, akinek nem év közben keletkezett a munkaviszonya. Ehhez jönnek a pótszabadságok például életkor vagy gyerekek születése miatt. Utóbbi egy része átvihető a következő évre.
– A Linamar Hungary Zrt-nél is ezeknek a Munka Törvénykönyvébe foglalt szabályoknak megfelelően gazdálkodunk a szabadságokkal, amelyek kiadása mindig megtörténik tárgyévben, kivéve, ha a dolgozó például keresőképtelenség miatt nem tudja azt kivenni – mondta el Parászka Tibor humánpolitikai igazgató.
A munkáltató ezen túl köteles a törvény szerint úgy megtervezni a gazdálkodását, hogy december 31-ig minden munkavállalónak ki tudja adni az összes szabadságát. De léteznek különféle eljárási szabályok is, például előzetesen meg kell hallgatni a munkavállalókat, hogy mikor óhajtanak szabadságra menni. Vannak olyan időszakok, tipikusan ünnepek vagy hosszú hétvégék környékén, amikor sokan szeretnének néhány nap pihenőt, a munkáltatónak azonban a munkaszervezés érdekében joga van ezt megtagadni.
– Nálunk jellemzően nyáron és december második felében mennek legtöbben szabadságra, de nincsen belőle gond, mert ezekre az időszakokra a divíziók egy-két hetes leállásokat terveznek, így több százan tölthetik egyidejűleg a szabadságukat – avatott be a részletekbe Parászka Tibor, hozzátéve, hogy minden év januárjában szabadságtervet készítenek, így figyelembe tudják venni a dolgozók igényeit.
A munkavállalók hét nap szabadsággal rendelkezhetnek szabadon, amit legfeljebb két részletben vehetnek ki és az erről szóló igényüket tizenöt nappal előbb kell bejelenteniük a munkaadónak. A többi nap felett a jogszabály szerint a munkáltató rendelkezik, ő szabhatja meg, hogy mikor és mennyi időre mehetnek a dolgozók szabadságra, annyi a megkötés, hogy évente legalább 14 nap egybefüggő szabadságot biztosítania kell. Hacsak eltérő megállapodás nem születik, azaz a munkáltató és a munkavállaló megegyeznek, hogy eltekintenek ettől. Ez esetben a munkaadónak nem kötelessége kiadni a 14 napot.
– Sok munkavállaló azt gondolta, hogy ez neki jár, nyáron jár, sok munkáltató pedig azt gondolta, hogy megállapodás hiányában is dönthet úgy, hogy nem adja ki – mondta el Dr. Sabacz Róbert a fővárosi kormányhivatal foglalkoztatási főosztályvezető-helyettese a Magyar Rádiónak egy szabadságolási gyakorlatokkal kapcsolatos tavalyi célvizsgálatról beszámolva.
A szabályok be nem tartása, kikerülése sok esetben a létszámhiányra vezethető vissza. Sabacz Róbert ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: a hatóság nem tudja a munkáltatót kötelezni, hogy vegyen fel több munkaerőt, ezáltal betarthatóvá téve a szabadságolási előírásokat.
– Ez nem a feladatunk. Feltárjuk a jogsértést és kötelezzük a munkáltatót a jogszabályok betartására. Utóellenőrizhetünk is, ám rengeteg munkáltató van és indokolt közülük minél többhöz eljutni, nem pedig egyet sorozatosan ellenőrizni – tette hozzá.
