A nagy hőség ellenére sokan kilátogattak Bogárzóra a hagyományos lóversenyre és aratóünnepre, amit az eddigiektől eltérően nem augusztusban, hanem június 25-én rendeztek.
A lovassportok kedvelői már régóta várták a Péter-Pál napi Lóversenyt és Aratóünnepet, amit a Petőfi Művelődési Központ és az Orosháza és Térsége Gazdakör közösen szervezett meg a bogárzói lóversenypályán, június 25-én. Idén az eddigiektől eltérően augusztus helyett azért júniusban tartották meg a rendezvényt, hogy a szervezők visszatérjenek a több mint egy évszázaddal ezelőtti hagyományhoz: a gabona aratása előtt, Péter-Pál napja környékén volt az aratóünnep, és ehhez kapcsolódóan rendezték a falvakban a lóversenyeket.
Jó termés várható
Az esemény megnyitóját a veterán traktorok, mezőgazdasági gépek és lovas fogatok felvonulása előzte meg, az Orosházi Mazsorett és Táncsport Egyesület és a Tótkomlósi Fúvószenekar közreműködésével.
A bogárzói lóversenypályán a város nevében Dávid Zoltán polgármester és Fejes Róbertné alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. Fejesné hangsúlyozta, ahhoz, hogy jó termés legyen, a föld feltétlen szeretete kell.
– Orosházán ez adott, hiszen az itteni gazdálkodók szeretik, tisztelik és megbecsülik a földet. Régen a gazdák Péter-Pál napja előtt tartották az aratóünnepet, ezt a hagyományt szerettük volna feleleveníteni ezzel a rendezvénnyel – fogalmazott az alpolgármester.
Az eseményt Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg, aki fórumot is tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a MAGOSZ és különböző társszervezetek részvételével.
– A Péter-Pál nap az aratás és a remény kezdetét és ünnepét jelenti a gazdák körében. Az a munka, amit a gazdák egész évben befektettek, most térül meg. Eredményes aratási szezont várok, hiszen az az 1 millió hektár, amin kenyérgabonát termesztünk, jelen állás szerint szép átlagtermést hoz majd.
Akár 5 millió tonna termény is lehet Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az ország kenyere biztosítva lesz. Ezen felül lesz állati takarmányunk, illetve külföldre is fogunk tudni exportálni.
Az időjárás teljes mértékben megfelelő volt az országban, ezért jó minőségű takarmányt hoz majd az idei aratás – fogalmazott Nagy István.
Még ma is kemény munka az aratás
Az aratóünnepség fontosságáról Horváth Józsefet, az Orosháza és Térsége Gazdakör elnökét kérdeztük.
– Az aratóünnep célja, hogy felhívjuk a figyelmet arra az olykor erőn felüli munkára, amit a gazdák és a mezőgazdaságban dolgozók végeznek betakarítás idején. Megbecsülendő mindaz, amit tesznek, hisz általuk (is) kenyér kerülhet a családok asztalaira. Előttük tisztelgünk ezzel a rendezvénnyel – emelte ki.
A múltat is megidézte a gazdakör, egy veterán cséplőgép segítségével mutatták be, hogy milyen nehéz volt a betakarítási munka a gőzgépek idején is, mely a mai modern traktorok és kombájnok világában már feledésbe merült.
Izgalmas futamok a lovin
Majd a lóversenyek vették át a főszerepet, délelőtt az ifjúsági futamok voltak, délután pedig az ügető versenyek következtek, utóbbit rendhagyó módon helyi vállalkozók finanszírozták. A bírálathoz és kommentáláshoz a Kincsem Park biztosított segítséget.
A versenylovakat bárki megnézhette közelebbről, illetve volt lehetőség arra is, hogy a hajtókkal váltson néhány szót, az ehhez hasonló versenyekről vagy a lovak szeretetéről beszélgessen velük. A futamok közt a Hagyományőrző Lovas Betyárok Egyesület pusztaötös és csikós bemutatót tartott. Felelevenítették, hogy a régi betyárok hogyan csattogtatták a karikás ostorukat és milyen trükkökre tanították be lovaikat, hogy elbújhassanak a csendőrök elől.
A rendezvény nem mindennapi műsorral zárult. A Pintér Tibor által vezetett Nemzeti Lovas Színház adott elő operett részleteket és magyar dalokat. Lóháton, akrobatikus mutatványokkal és tánckoreográfiával színesítve adták elő Demjén Ferenctől a Honfoglalást, Oláh Ibolyától a Magyarországot és a mindenki által ismert operettből, a Csárdáskirálynőből részleteket.
A nagy hőség ellenére is több mint ezren látogattak ki Bogárzóra, amit a tervek szerint jövőre is megtartanak.
