Két órán át szóltak az Omega klasszikusok, melyeken generációk nőttek fel. A legendás zenészek azonban nemcsak szórakoztattak, hanem üzentek a jövő generációjának.
Az Omega Oratórium turné zárókoncertjét tartották Orosházán április 9-én az evangélikus templomban, közel 700 néző előtt. Itt volt az eredeti formációból jól ismert Kóbor János, Benkő László és az 1971-ben csatlakozott Debreczeni Ferenc is.
Amint felcsendült a Hajnal a város felett, a közönség egyből transzba esett, innentől jöhetett az igazi „Omega élmény”. Erre csak ráerősített a – templomi környezetben némileg szokatlan, de nagyon ütős – fénytechnika, a füst és lézerfények egyvelege. Ez utóbbi egyébként Magyarországon szinte a zenekar védjegyévé is vált, hiszen anno ők léptek fel az országban elsőként ilyen technikával.
Szóltak a régi klasszikusok, mint például: a Gyöngyhajú lány, Hajnali óceán, Babylon, Ballada a fegyverkovács fiáról. Meglepetéssel is készült a zenekar, hiszen csak nálunk játszották templomban a Napot hoztam, csillagot című számot, amely egyedülálló élmény volt a rajongók számára. A közönség pedig hálás volt mindezért, négyszer tapsolták vissza a zenekart, amely az egyik legnagyobb slágerrel, a Petróleum lámpával búcsúzott Orosházától és a kétéves Omega Oratórium turnétól is, hiszen ez volt a zárókoncertjük.
Az Omega formációt kiegészítette a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség gospelkórusa, a Kiskőrösi Gospel Sasok is, akik A fekete pillangó című számnál tűntek ki leginkább, ugyanis a refrént csak ők énekelték. Hatott is rendesen. Mellettük az Óbudai Danubia Zenekar vonós és fúvós művészei is közreműködtek.
Tanács a fiataloknak: egy-két siker után ne szálljanak el
A koncert előtt interjút készítettünk a fellépőkkel, ahol tapasztalataikról meséltek és tanácsokat adtak a mai zenészek számára.
– Ezt az Omega Oratórium turnét egy hatalmas véletlen keltette életre. Amikor több tízezer ember előtt lépsz fel, az szép és jó, de valahogy hiányzott a közönséghez való kötődés a koncertek alatt, hiszen a stadionokban el vagyunk szigetelve egymástól. A templomokban viszont megvan az a fajta kötődés a közönséghez, amit a klub fellépéseken tapasztalunk. Az Omega Oratórium során sokkal közelebb kerülhetünk rajongóinkhoz, ami számunkra igazán megindító érzés – fogalmazott a fellépés előtt Kóbor János, az Omega frontembere.
Benkő László is hasonlóképpen vélekedett a koncert stílusáról, viszont kiemelte, számára nagyon fontos a magyar zenészek utánpótlása is. Tanácsot adott, hogy a zenészeknek mit kell szem előtt tartaniuk:
– Számomra az, hogy meg kell találni a következő generációt, akik a nyomdokainkba léphetnek, ez nemcsak egy üzenet, hanem feladat is.
Azt tanácsolom a zenészeknek, hogy egy-két siker után ne szálljanak el. A közönség ugyanolyan értékkel bír, mint a zenészek. Alkalmazkodjanak és próbáljanak meg minél hamarabb, akár elsőként megújulni a zenei életben. Csak az válhat naggyá, akiben megvan az a tehetség, hogy nem magának, hanem a közönségnek játszik – mondta Benkő László.
Debreczeni Ferenc 1971 óta adja az ütemet a banda alá. Pedig nem dobosnak készült.
– Irigylem a mai fiatalokat. Nekik rengeteg lehetőségük van profi képzésen részt venni olyan hangszeren, amilyenen csak akarnak. Amikor fiatal voltam, szaxofonozni akartam, viszont erre nem volt lehetőségem, ugyanis még magát a hangszert sem tudtam beszerezni az előző rendszer hibájából. Természetesen nem bántam meg, hogy a dobolást választottam, viszont ezt autodidakta módon tanultam meg, nem tanároktól. Azt üzenem a mai zenészeknek, hogy mindenképpen próbáljanak ki minden hangszert, hisz nekik már van lehetőségük rá és sokkal könnyebben elérhetik az álmaikat, ha megtalálták a megfelelő zenei eszközüket – tanácsolta Debreczeni Ferenc.
A kétórás koncert alatt valóban mindenki közel érezhette magát az Omegához. Korát meghazudtoló előadást nyújtott a banda, akik a koncert után még egy órányi dedikálásra is maradtak a rajongókkal. Közvetlenségükből is látszik, hogy ugyanolyan szeretettel űzik még ma is a szakmát, mint a kezdetekben.
