Egy éve még kecskebékák lakhelye volt az a medence, amiben most 26 fokos víz várja az úszni vágyókat, mellette pedig termálvízzel feltöltött párja gőzölög.
Több mint másfél évtizedes szünet után újra megnyitott a Nagyszénási Parkfürdő. A beruházást a termálvíz-hasznosítási program részeként valósította meg a település, amely 1 milliárd 78 millió forintot nyert arra, hogy átalakítsa az önkormányzati intézmények fűtését és felújítsa a sokakban nosztalgikus emlékeket ébresztő strandot.
– A hárompilléres pályázatnak éppen a fürdő felélesztése volt a leglátványosabb eleme – fogalmaz Nyemcsok János, a település polgármestere. – A területén lévő kutat 1954-ben fúrták és azóta is 90-95 Celsius fokos víz tör fel belőle, amely a projekt eredményeként már az önkormányzati intézményeket is fűti, így az óvodát, az általános iskola felső tagozatát, a polgármesteri hivatalt, a gondozási központot és az orvosi rendelőt – teszi hozzá a település vezetője.
Ezzel éves szinten több, mint egymillió köbméter földgázt váltanak ki, megközelítőleg 27-28 millió forintot spórolva a községnek.
– Nem mellékes az sem, hogy a víz rendkívül jó beltartalmi értékkel bír, reumatikus és bőrbetegségek gyógyulását segítheti elő – mondja Magony Ferenc a 12 új munkahelyet teremtő fürdő vezetője.
Az elől sem zárkóznak el, ha valaki haza szeretné vinni a vizet, a helyben fürdőzők mellett máris van ilyen állandó „vendégük”. Mint kifejtette, tisztában vannak azzal, hogy méretüknél fogva nem versenyezhetnek sem a környező, sem a távolabbi nagy fürdőkkel, ezért elsősorban a kistérségi és a helyi közönségre szeretnének építeni. Az első lépés a víz gyógyvízzé nyilvánítása, hogy hivatalossá váljék jótékony hatása.
A teljes beruházás csaknem másfél milliárd forintba került, amiből 1 milliárd 78 millió forintot nyert pályázaton a község, a fennmaradó összeget kisebb részt kormányzati támogatásból, jórészt saját forrásból finanszírozta. A polgármester abban bízik, hogy a fejlesztések új irányt jelölnek ki Nagyszénásnak, hiszen ez csak a kezdet. A tervek között szerepel a fürdő gyógycentrummá fejlesztése, valamint az, hogy a fennmaradó hulladékhőt üvegházak fűtésére használják, így a mezőgazdaság is profitáljon a geotermikus energiából.
