Nehéz a megtörténteket feldolgozni, és az idő továbbra sem gyógyítja a sebeket a családtagok, barátok szívében. Talán az emlékhely némi megnyugvást hozhat életükben.
Azóta a bizonyos novemberi, tragikus gyilkosság óta nem telik el egyetlen olyan nap sem a családtagok, barátok életében, hogy ne emlékezzenek meg Juditról, aki az Orosházi Kórház ápolónője volt.
Mint, ahogy megírtuk tavaly november 17-én, telefonos bejelentés alapján találták meg a rendőrök a Szentesi út felé vezető nádasban a 48 éves nagymágocsi ápolónő holttestét. Körözést adtak ki az asszony volt barátja, egy 55 éves nagyszénási férfi ellen, akit a tragédia másnapján, Pusztaföldváron találtak meg, magatehetetlen állapotban. Fagyállót ivott, hogy végezzen magával. A férfi nem sokkal később meghalt. Úgy tudni, azért ölte meg áldozatát, mert nem tudta elfogadni, hogy a kapcsolatuk véget ért.
Az ápolónőt sokan szerették, mindenkit megrázott a tragédia híre, csendes megemlékezést is tartottak emlékére. Az eltelt hónapok alatt sem enyhült a fájdalom, ezért gyerekei és a barátok úgy döntöttek, emlékhelyet állítanak Orosháza és Nagymágocs között, ahol megtalálták Judit holttestét.
„Én nem haltam meg. Nevessetek, hiszen én itt vagyok veletek, csak én az út másik oldalán megyek!” – áll az emléktáblán.
– Mindennap kilátogatunk az emlékhelyre, gyertyát, mécsest gyújtunk, emlékezünk. Nagyon hiányzik Judit, talán így könnyebb elfogadnia az elfogadhatatlant – mondta el az OrosCafénak az egyik barát.
Megtudtuk, a Békés Megyei Rendőr- főkapitányság Vizsgálati Osztálya még nem zárta le a nyomozást.
