Akár 150 ezer forintra is büntethetik azt a gazdát, aki szabadon engedi közterületen a kutyáját és az bajt okoz. Emellett pontosan szabályozva van, mit kell tenni, ha az állat embert harap meg, mint ahogy az történt a múlt héten Orosházán.
Kedden írtunk róla, hogy egy otthonról elszökött kutya megtámadott három másik kutyát a belvárosban, miközben megharapott két embert is. Két kutya a támadásban elpusztult, egynek műtéttel mentették meg az életét.
A támadás nagy port kavart a városban, sokan és sokféleképpen értelmezték és kommentálták a történteket. Mivel ismert a kutya gazdája, így a rendőrség gyorsan a végére tudott járni az ügynek. A szabálysértési eljárás az Orosházi Járási Hivatal elé került, ezért megkerestük őket, milyen jogszabályok szerint történik majd a vizsgálat és milyen eljárást kell lefolytatni, ha egy kutya megharap egy embert.
Mindenért az ember felel
A rendőrség tájékoztatása szerint a gazda az eltűnés után azonnal keresni kezdte a kutyát. A fiatalkorú lány elmondta, hogy 13 óra körül beengedte házukba a postást, de nyitva hagyta az ajtót, a kutya pedig kiszökött az utcára. Első kérdésünk arra vonatkozott, milyen felelősség terheli a gazdát ilyen esetben.
„Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény szerint az állattartó (az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot gondozza, felügyeli) gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
Aki a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre vagy kóborolni hagyja szabálysértést követ el a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerint, mely cselekményéért 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”
– írja válaszában az Orosházi Járási Hivatal.
Mi van, ha a kutya megharap egy embert?
Mivel ebben az esetben a kiszabadult kutya embert is harapott, felvetődött a kérdés, ilyenkor mit kell tenni? A járási hivatal válaszában részletesen tájékoztatott az embert támadott vagy mart állatokkal kapcsolatos eljárás állategészségügyi igazgatási vonatkozásairól.
Az embert támadott vagy mart állatokkal kapcsolatos eljárás állategészségügyi igazgatási szabályait a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet határozza meg.
Veszettség szempontjából aggályosnak kell tekinteni azt az emlős állatot, amely embert támadott, vagy mart meg, illetve azt az ebet, amelyik nem részesült az életkorának megfelelően leírtak szerinti érvényes veszettség elleni védőoltásban.
A sérültet ellátó orvos köteles minden ebtől, macskától vagy vadon élő állattól származó sebesülés észlelése esetén, az eset körülményeiről rendelkezésére álló információkról, különös tekintettel az állattartó nevének, lakcímének és telefonos elérhetőségének közlésével, az eset helye szerint illetékes járási főállatorvost haladéktalanul szóban és írásban értesíteni. A járási főállatorvos az értesítés alapján a szükséges intézkedéseket késedelem nélkül megteszi.
A veszettség szempontjából aggályos állatot tizennégy napra hatósági megfigyelés alá kell vonni, és – amennyiben még nincs – az ebet elektronikus azonosító transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) a tulajdonos költségére meg kell jelölni. Az ebet a tartási helyén kell tizennégy napig tartó megfigyelés alá helyezni és az állatot hetenként (összesen három alkalommal) meg kell szemlélni.
A megfigyelés alatt tartott
a) húsevő állatot és a fogságban tartott vadon élő állatot a megfigyelés helyéről nem szabad kivinni;
b) egyéb háziállatok a hatósági állatorvos engedélyével, meghatározott munka elvégzése, illetőleg legeltetés céljából kivihetők.
Ha a megfigyelt állat a megfigyelés alatt veszettségre utaló jellegzetes tüneteket mutat, azt azonnal le kell ölni.
Az ilyen és a megfigyelési idő alatt elhullott állatból vizsgálati anyagot kell küldeni a laboratóriumba. Az állattartó köteles a megfigyelés alá vont állaton észlelt minden rendellenességről vagy az állat megszökéséről, elhullásáról a megfigyelést végző állatorvost azonnal értesíteni. Ilyen esetben az állatorvos soron kívüli vizsgálatot köteles végezni.
A megfigyelést végző állatorvos a megfigyelési idő alatt az állaton észlelt, a veszettségre utaló tünetek jelentkezéséről haladéktalanul köteles a járási főállatorvosnak jelentést tenni.
A megfigyelés megszüntetésével egyidőben az érvényes veszettség oltással nem rendelkező eb veszettség elleni beoltását kell elrendelni azzal, hogy veszettség ellen csak elektronikus transzponderrel megjelölt eb oltható.
A járási főállatorvos az általa megtett intézkedésekről és azok eredményéről tájékoztatja a járási népegészségügyi szakigazgatási szervet. A járási főállatorvos nyilvántartja az embert mart és a megfigyelés alá helyezett, egyedileg azonosított állatokat.
