Jöjjön el a te országod! Ismerős mondat, a Mi Atyánk kezdetű imádságból való. Mit is kérünk, amikor ezt a mondatot imádkozzuk, amikor azt kérjük, hogy Isten és az Ő országa jöjjön el?
Ebben az egyetlen kérésben két kérés sűrűsödik össze.
Először is: Jézus karácsonykor emberi formában eljött hozzánk, aztán közöttünk élt, majd elárulták, megfeszítették és húsvétkor feltámadt a halálból, legyőzte ezzel a halált és megajándékozott bennünket a feltámadás reménységével. Áldozócsütörtökön felment a mennybe és azóta várjuk visszajövetelét, az utolsó ítélet napját. Tehát azóta is folyamatosan adventben élünk. Ebben a rövid fohászban azért imádkozunk, hogy: „Jövel, Uram Jézus!”
Másodszor: Isten azt mondta, hogy az Ő országa már itt a földön valósággá válik, ha a szívünkben szeretet van. Ha ezt kérjük, akkor egyúttal azt is kérjük, hogy több legyen a szívünkben az alázat, a megértés, a bűnbánat, a megbocsátás, az elfogadás, az odaszánás, a békesség másokkal és önmagunkkal.
Röviden: Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetelét várjuk és kérjük az igazi békességet és jóakaratot. „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség és az emberekhez jóakarat.” Ez volt a legszebb örömhír, amit az angyalok tolmácsoltak. Lehet mindezeket kérnünk, mert Isten elkészítette számunkra már az első karácsonykor.
Kérjük hát mi is imádságos szívvel: Jöjjön el a te országod!
Szalkay Róbertné református lelkipásztor
