A kétgyermekes apuka rengeteg munkának köszönhetően a jogi és az üzleti világban is hatalmas sikereket ért el, a vezérigazgatói széket azonban iskolapadra cserélte. A család, a tisztesség és a becsület számára a legfontosabb.
A Staféta című sorozatunkban olyan orosháziakat mutatunk be, akik érdekes foglalkozást választottak, kimagasló eredményeket értek el. Az interjúalanynak a végén pedig át kell adnia a stafétát egy általa érdekesnek talált embernek. Nemesvári Edit, a Vízimiska Sportegyesület vezetője Bogdánffy Péternek adta a stafétát, aki a jogi és üzleti világban ért el nem mindennapi sikereket.
A jelenleg Budapesten élő Bogdánffy Péter jogászként egy nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozott, majd a Siemens igazgató tanácsában, később a Brokernet vezérigazgatójaként munkálkodott. Péter személyében egy rendkívül intelligens, céltudatos embert ismerhetünk meg, aki tisztában van saját értékeivel és korlátaival. Már egészen fiatalon sikeres lett, mégis megőrizte emberségét. Életében a családját, munkájában pedig a tisztességet és a becsületet tartja a legfontosabbnak. Karrierről, magánéletről, értékrendről beszélgettünk.
Nem volt kedvem készülni a felvételire
– Gimnazistaként is jogi pályára készültél?
– Mindig jogra szerettem volna menni, de amikor pályaválasztásra került a sor, nem volt kedvem készülni a felvételire. Harmadikos gimnazistaként egy évig cserediák voltam Németországban, ezért úgy gondoltam: ha nyelv szakra megyek, nem kell sokat tanulnom a felvételire. Amikor ezt megtudta tanárom, Bánkiné Dr. Borbély Mária, felhívott, és a lelkemre beszélt, így neki köszönhetően végül mégis jogra mentem. Szegeden diplomáztam 2000-ben, utána egy nemzetközi ügyvédi irodánál dolgoztam nyolc évig.
– Szeretted a munkádat, később mégis váltottál. Miért?
– Naponta 16-18 órát dolgoztam, általában hétvégén is. A váltás előtt kétszer kórházba kerültem, mert túlhajszoltam magam. A második alkalommal az orvost várva feküdtem a földön, amit látott a kislányom is. Mikor hazaértem a kórházból, a fürdőben volt egy játék infúzió. A kislányom tette oda, ha apa rosszul lesz, tudjon segíteni. Ez volt egy olyan pont, amikor éreztem, váltani kell.
Szerencsére ekkor talált meg egy lehetőség: olyan jogászt kerestek a Siemenshez, aki teljesen az alapoktól építi fel a jogi osztályt. Emellett az igazgatótanácsba is helyet kínáltak. Ezért megérte váltani. Három évvel később befejeződött az a munka, amiért odahívtak. Ekkor kerestek meg a Brokernet pénzügyi tanácsadó cég tulajdonosai, akiknek korábban segítettem jogi ügyekben. Ajánlatot tettek: tőzsdére mennének, és szeretnék rám bízni ezt a feladatot. Elfogadtam az állást, egy évvel később pedig a cég vezérigazgatója lettem. Sajnos közbeszólt a gazdasági válság, így tőzsde helyett leépítések kezdődtek. 2013 közepén elgondolkodtam, hogy eredetileg miért is jöttem a céghez, és ehhez képest mit csinálok. A főtulajdonos további elbocsátásokat akart, én inkább más kiadásokon spóroltam volna, tehát sok mindenben nem értettünk egyet. Így még mielőtt megromlott volna a jó viszony, a kölcsönös tiszteletet megőrizve felálltam 2013 júniusában.
Amerika az álmok földje, de nem nekem
– És azóta?
– Szeptember óta tanulok, amit jó befektetésnek tartok. Egy MBA (Master of Business Administration) mesterképzésre járok, amely Amerikában elengedhetetlen gazdasági vezető pozíciók betöltéséhez. A két éves képzést egy évbe sűrítették, így a szabadidőm még kevesebb, mint amikor dolgoztam. Felvételi követelmény volt a nemzetközi jellegű munkatapasztalat. Maga az iskola is elég nemzetközi, a harminc hallgatóból csak öten vagyunk magyarok. A napokban jöttem haza New Yorkból, a képzés részeként egy hónapot töltöttünk a városban, ahol kipróbálhattuk, mit tanultunk.
– Következik Amerika?
– Nekem nem álmom Amerika, Közép-Európában látom a versenyelőnyömet. Úgy gondolom, itt van értékem a munkaerőpiacon. Fontolgatjuk a feleségemmel, hogy néhány évre Bécsbe költözünk, ennek irányába már megindultak a tárgyalások, de ez még a jövő zenéje. Szívem szerint a későbbiekben valamilyen nonprofit cégnél kötnék ki. Előbb persze fel kell nevelni a gyerekeinket, a lányom tíz, a fiam két éves.
Soha nem kellett eladnom a lelkem
– Elég fiatalon jött a nagy felelősség és a nagy sikerek is. Hogyan kezelted mindezt? Változott a személyiséged?
– Éreztem a nagy nyomást, és elég sokat idegeskedtem is. Viszont sokkal inkább kikészített a sok határidős munka jogászként, mint később a cégvezetés. Utóbbit jobban lehetett befolyásolni, szabadabb volt az időbeosztásom. Rossz szokásom, hogy nem beszélek senkinek a gondjaimról. Egyedül a feleségemmel tudtam ezeket átbeszélni, ő sokat segített. A személyiségem kissé átalakult, nem feltétlenül optimálisan. Amikor a barátaimmal találkozom, azt mondják, ugyan olyan vagyok, mint 15 éve. A feleségem azért néha figyelmeztet, hogy olykor kicsit sok az arroganciából. Egy nemzetközi ügyvédi irodánál, amikor nagy ügyeken dolgozik az ember, elhiszi, hogy sebezhetetlen és szuper okos. Ezen én is átmentem. A hozzám közelálló emberek viszont tudják, hogy bármikor számíthatnak rám, ez a részem nem változott, a többi ellen pedig próbálok küzdeni. Velem kapcsolatban mindenki tudhatja, hogy hányadán áll, nem szeretem a képmutatást. Arra viszont büszke vagyok, hogy tiszta a lelkiismeretem, úgy érzem: mindig, mindenkivel szemben tisztességes tudtam maradni.
– Ha már szóba jött, mire vagy a legbüszkébb? Mit tartasz nagy sikernek, illetve kudarcnak?
– Kudarcból akadt bőven. Sebezhetetlen jogásznak hittem magam, aztán kiderült, hogy én sem vagyok a végletekig terhelhető. Az is kudarc volt, amikor egy cégnél nem tudtam megvalósítani az elképzeléseimet. Ha céget vezet az ember, azért ő a felelős. Ezért amikor el kellett küldeni a kollégákat, akiket nagyon megszerettem, az ugyancsak óriási kudarcélmény volt. Siker dolgában – tudom, hogy közhelyesen hangzik – arra vagyok a legbüszkébb, hogy van egy normális családom, és történhetett bármi, mindig erős egységet alkottunk. A karrierem szempontjából pedig az is siker, hogy megőriztem a szabadságomat. Ha éreztem, hogy nem jó valahol, a következő nap tudtam máshová menni. Soha nem kellett eladnom a lelkem.
Péter a stafétát Tímár Ádámnak adja, aki jelenleg a Ferencváros labdarúgó csapatának erőnléti edzője.
