A revizorok az utóbbi időben folyamatosan ellenőrzik a lakás bérbeadást. Az információkat jellemzően közérdekű bejelentések, apróhirdetések szolgáltatják. A vizsgálatok nagy részének mulasztási bírság a vége.
A bejelentések rendszerint arról szólnak, hogy egy magánszemély bérbe adja a lakását, de a jövedelme után nem fizet adót. A vizsgálatok során a bérlő és a bérbeadó a bérbeadás tényét ugyan elismeri, de a bérleti díjról már másként nyilatkoznak. Az ellenőrök ezekben az esetekben személyesen jelennek meg a bérbe adott ingatlannál és jegyzőkönyvet vesznek fel, mind a lakókkal, mind a bérbeadóval. A nyilatkozatokat összevetik a bemutatott albérleti szerződésekkel, és áttekintik a lakás bérbeadásával kapcsolatos nyilvántartásokkal is.
2011-től nem kötelező az adószám kiváltása az ingatlan bérbeadásához, így számlát, nyugtát nem, de valamiféle bizonylatot – átvételi elismervényt – a bérleti díjról mindenképp ki kell állítani. Kiderült, hogy a bérbeadók jelentős része még az előírt nyilvántartás-vezetési kötelezettségének (bevételi nyilvántartás, vagy bevételi és költségnyilvántartás) sem tesz eleget. Az ingatlan bérbeadásból származó bevétel – ennek része a bérbeadó nevére szóló közüzemi számlák összege is – adóköteles, amelynek az igazolt költségekkel illetve értékcsökkenési leírással csökkentett része, vagy a magánszemély választása szerint 90 százaléka önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ezen jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, majd azt az éves adóbevallásban is szerepeltetni kell. Az adó mértéke a jövedelem 16 százaléka.
Ha a jövedelem bevallását és az adó megfizetését a bérbeadó elmulasztja, a NAV a bérleti szerződés, illetve a bérlők, tanuk meghallgatásakor szerzett információk alapján állapítja meg azt, továbbá adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszab. A mulasztási bírság ebben az esetben 200 ezer forintig is terjedhet.
A lakás bérbeadása előtt tehát célszerű a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatain vagy honlapján tájékozódni.
