Dr. Laurinyecz Mihály római katolikus plébános ünnepi gondolatai adventről.
Az adventi liturgia ószövetségi szövegeiben legtöbbször az „ószövetség evangélistájától”, Izajás prófétától idézünk. Most is őt szeretném felidézni a következő soraival: „Vessző kél majd Jessze törzsökéből, és hajtás sarjad gyökereiből. Rajta nyugszik az Úr lelke… Nem aszerint ítél majd, amit a szem lát, és nem aszerint dönt, amit a fül hall, hanem igazságosan ítéli majd a gyengéket, és méltányosan dönt a föld szegényeinek érdekében;” Iz. 11-1-3. Ez a vessző, mint minden kezdet, eleinte gyengének mutatkozik. Hasonlóan minden jószándékú kezdeményezésünkhöz.
De megáldja jelenlétével az Úr lelke. Ennek következtében tud különbséget tenni az ember a látvány és a valóság között. Ez a Lélek tesz készségessé nem csak igazságosnak lenni, hanem méltányosnak is. Mindkettő nehéz.
Az elsővel néha kötelességszerűen birkózunk: próbálunk igazságosak lenni. De a méltányosság már többet kíván tőlünk: ez az, ami pusztán emberi erőlködéssel alig működik. De ha sikerül, akkor elérkezik hozzánk is a béke!
Dr. Laurinyecz Mihály római katolikus plébános
