Trianonra emlékezett a Nemzeti Összetartozás Napján a város kedden délután a Történelmi Emlékparkban.
Megemlékező beszédében Ribár János nyugalmazott esperes felidézte azt június 4-ét, a „fekete napot”, melyen aláírták a szerződést 1920-ban.
– A háború után Magyarországot nem megbüntették, hanem kivégezték. De mi még is itt állunk: akikben él a haza, a magyar nemzet szeretete – hangzott el a szónoklatban.
A beszédben fontos szerepet kapott a kettős állampolgárság kérdése: Ribár János kiemelte, ma Brüsszelben harc folyik azért, hogy a határon túli honfitársak is magyarok maradhassanak.
– Az eddig nagyon zárt ajtók már nyiladoznak, de legalább a küszöbök nincsenek elaknásítva. Szív kell és hit, értelem és bölcsesség, akarat, mert mi senkitől nem akarunk elvenni semmit. Csak a Trianon ütötte seb valahogy gyógyuljon. Ennek feldolgozása és megoldása még korántsem teljes. Ezzel még adósok vagyunk önmagunknak és határon túl ragadt nemzettársainknak is. Bízom benne, hogy jó úton haladunk – zárta szónoklatát a nyugalmazott esperes.
A megemlékező beszéd után a Tisza Kámán Közoktatási Intézmény növendékei adtak ünnepi műsort felidézve a történelmi eseményeket. Miközben a diákok Vigyázz a madárra című dalt énekelték, a békét jelképező 75 galambot engedtek szabadon. Ezt követően a megemlékezés virágait helyezték el a résztvevők az Emlékpark 1920 feliratú emlékkövénél.
A magyar országgyűlés 2010-ben június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az 1920-ban aláírt trianoni szerződés emlékére.
