A háborúkban elesett magyar és orosházi katonákra emlékeztek szombaton az Árpád-kertben.
Május utolsó vasárnapján a háborúkban elesett katonákra emlékezik az ország. A hősök hivatalos, törvény által szentesített napja ez 1925 óta, bár volt idő, amikor tiltották, sőt, büntették az emlékezést. Orosházán szombat délelőtt emlékeztek meg a háborúk áldozatairól az Árpád-kertben található Hősök szobránál, beszédet Antal László a MATASZ városi elnöke, a Nemzetközi Szent György Lovagrend Békés megyei priora mondott.
– A hősök emlékünnepének eredete egy 1917-es törvényre vezethető vissza, akkor mondták ki először, hogy „nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni” – kezdte beszédét Antal László. – Másfél évvel az első világháború kitörése után, amikor egyre sűrűbben érkeztek haza a hősi halálról, eltűnésről szóló értesítések merült fel a szervezett formában történő tisztelgés. Azt is kezdeményezték, hogy minden település kőemléket állítson, az elesettek nevével. 1924-ben már a Hősök emlékünnepéről rendelkezett törvény, majd egy 1942. április 25-én kelt rendeletben az ünnepet kiterjesztették az 1938. után elesettekre is. 1945-ben még országszerte megtartották a Hősök napját, de szerényebb keretek között, és már nem számított nemzeti ünnepnek. Két évvel később már megemlékezni sem lehetett, az új hatalomnak nem volt ínyére a megemlékezés, hiszen azokról a honvédekről szólt, akik jórészt a szovjet hadsereg ellen harcolva estek el – emelte ki Antal László.
Közel ötven évig csak titokban lehetett gyertyát gyújtani hőseinkért, aztán 1989 májusában ismét lehetett nyilvános megemlékezést tartani, de ez a nap csak a rendszerváltással került be ismét a köztudatba. Elődeink városunkban is igyekeztek méltó emlékhelyet állítani elesett katonáinak. Az I. világháborúban elesett 1156 orosházi hős emlékét megörökítő kompozíció készítésére 1926-ban írtak ki pályázatot, a nyertes a Pásztor János által tervezett szoborcsoport lett.
– A Hősök napján mindenekelőtt népünk hőseire emlékezzünk tisztelettel és hálával. De tiszteljük meg a világ minden hősi halált halt katonáját is, mert egy nagy közös elv részesei voltak ők is, és tiszteletük csak erősíti bennünk a hősi életforma igenlését. Ez a hősök üzenete és áldozatvállalásuk értelme, ez az ajándékuk az utókornak. Emlékük most is szívünkben él, s lelkünknek erőt ad, az eljövendő idők harcaihoz – zárta beszédét Antal László.
A megemlékezés az Eötvös József Katolikus Általános Iskola és Óvoda ünnepi műsorával folytatódott, majd az önkormányzat nevében a városvezetők, a fegyveres testületek, az oktatási és közművelődési intézmények, civil szervezetek, politikai szervezetek és magánszemélyek helyezték el az emlékezés koszorúit a Hősök szobrának talapzatnál.
