Bogár László közgazdász feszegetett fontos kérdéseket a könyvtárban.
Valóban háború folyik a nemzet ellen? Kik és milyen fegyverekkel vívják? – tette fel a kérdést Bogár László közgazdász, egyetemi tanár hétfő este az orosházi könyvtárban tartott, Varga Zoltán újságíró vezette, komoly érdeklődés kísérte fórumon. A professzor Jelenczki István nagysikerű, nemrég a Duna televízióban vetített, Háború a nemzet ellen című filmsorozatára utalt, melynek témakörét a közelmúltban megjelent, hasonló című könyvében járta körül.
A háború már 1100 éve tart, mérföldkő volt a 907-es pozsonyi, a magyarság számára meghatározó győzelmet hozó csata. Később ellenfeleink írták a történelmet, ezért csak a kudarcok taníthatók – vélte a professzor. Kifejtette, hogy régóta egy láthatatlan erő – amelyet megnevezni sem lehet – irányítja a világot. Már az oszmán-török háborúkat is ez irányította a háttérből, s ott állt a jakobinusok, a kommunisták, a nácik mögött is. Ma pedig globális pénzszivattyúival szívja ki a pénzt, az életerőt a világ népeiből, köztük a magyarságból. („Hozam helyett VISZEM van”.)
– A hanyatlásnak mi magunk is okozói lehetünk – állította – mert hiányzik belőlünk a tudás és a bátorság. Tudnunk kell, milyen világban élünk, bátorság nélkül pedig nincs emberi közösség, nincs nemzet („Gyáva népnek nincs hazája”). Mit kellene tennünk, hogy a helyzetünkön változtassunk? – tett fel a kérdést és leszögezte: ezt ma egyetlen ember sem tudja megmondani. Együtt kell összerakni azt, ami nemzetstratégia lehet és három összetevőre kellene, hogy épüljön: 1. lelki-erkölcsi-szellemi, 2. fizikai-testi, 3. anyagi-gazdasági. Ha ez utóbbi kerül az első helyre, annak a társadalomra nézve pusztító következményei lehetnek.
A magyar gazdaságról szólva kifejtette: ilyen nincs is, hiszen a nálunk megtermelt haszon 92%-a külföldre megy – ez az oka az állandó megszorításoknak. A végtelenített pénzszivattyú szerinte 38 éve kezdte meg működését, a reálbér értéke azóta sem nőtt, ma kb. a 78-as szinten van. Bogár – aki lakitelki alapítóként, majd MDF-es politikusként élte át a rendszerváltást – úgy véli, hatalmas veszteség érte az országot: megmaradt az államadósság és ugyanakkor eltűnt a nemzeti vagyon nagy része. Elveszett egymillió hétszázezer munkahely és 800 ezerrel csökkent a népesség. Mindezt hagytuk és hagyjuk. A jelenlegi kormány tevékenységéről megjegyezte: kísérletet tett arra, hogy visszatartson valamit az erőforrásokból, ám a lázadási kísérlet sikertelen volt.
Mit tehetünk? – Átgondoltan és összehangoltan kell cselekedni, meghatározni, hogy kik vagyunk és mit akarunk, eldönteni, hogy ki a magyar, ki a nemzet ma? Kis, közösségi szinteken, mikroterekben kell próbálkozni, hogy begyógyítsuk lelki-szellemi sebeinket és emberibb életet élhessünk – összegzett Bogár László.
