Egykor 1800 katona szolgált Orosházán. Régi vágya teljesült az orosházi katonáknak, ugyanis méltó emléket állíthattak az egykori honvéd és határőr egységeknek.
Az Alföld Gyöngye Hotel és Konferencia Központ ma a pihenés és a kikapcsolódás helyszíne. Egykoron viszont ezekben az épületekben nem szállóvendégek, hanem katonák töltötték mindennapjaikat.
A Magyar Tartalékosok Szövetsége hosszú éveken keresztül lobbizott azért, hogy emléktábla és kiállítás örökítse meg Orosházán a katonai jelenlétet. Ez a törekvés 2011-ben kapott támogatást a képviselő-testülettől, így megindulhatott az előkészítő munka, ami 1 évig tartott. A testület szeptember 21-i ülésén támogatást szavazott meg az emléktábla felállításához is.
Az egykori laktanya helyszínén tartottak október 13-án emlékülést. Többen visszatekintettek az orosházi katonaság múltjára, majd elismeréseket adtak át a volt katonáknak és a támogatóknak. Az ülés után a ma szállodaként funkcionáló egykori legénységi épület falán avatták fel az emléktáblát. Előtte Licsicsányi István nyá. alezredes mondott beszédet, amiben felvillantotta az alakulat történelmét. Az emléktáblát Kiss Imre nyá. ezredes és Meggyesi Lászlóné leplezte le.
A táblavatás után a résztvevők visszamentek a konferenciaközpontba, aminek földszinti termében kapott helyet az emlékszoba. Ezt dr. Dancsó József polgármester, Zalai Mihály alpolgármester és Kiss Imre egykori parancsnok avatta fel. A kiállítás első ránézésre is alapos munka eredménye, részletekbe menően mutatja be fotókon, katonai tárgyakon keresztül az egykori műszaki honvédek mindennapjait.
A polgármester beszédében úgy fogalmazott, hogy már 1849-ben felmerült egy orosházi katonai laktanya létesítése, amikor a Lehel huszárok megjelentek Orosházán, mert a csákói pusztán az önkényes földfoglalás miatt rendet kellett tenni. Hozzátette, hogy 1920-ban, a trianoni országcsonkítás után egészen más katonapolitikai helyzet alakult ki, ezért 1934-ben előbb gyalogsági, majd 1938-ban tüzérségi laktanya jött létre, a második világháború alatt pedig honvéd kórház is volt a városban.
– Ezek alapozták meg a későbbi 5581-es számú műszaki alakulat létrejöttét, ami 1962. október 15-én kezdett működni. Az a hivatástudat, amely az egykori műszaki laktanyában és a határőr laktanyában megvolt, mindenképpen elismerésre méltó, abban a 39 évben amíg működött, meghatározó volt a hivatásosok és a polgáriak körében is. Ezeket a hagyományokat, amiket a helyi katonai civil szervezetek és ma már nyugállományú katonák ápolnak, kötelességünk megőrizni és ebben minden segítséget megadni. Hosszú évek töprengése és tervezése után ezt most sikerült megvalósítani. Az emlékszoba kialakításában nagy érdeme van Magyar János nyá. őrnagynak, ő volt a motorja a kezdeményezésnek. Amikor a hosszú megbeszélések és tervezések reálissá váltak, a testület anyagilag is támogatta a gyűjtemény létrehozását és biztosította a helyszínt az emlékszobának. Ezzel járult hozzá Orosháza a katonai múlt megőrzéséhez – fogalmazott dr. Dancsó József.
Az utolsó parancsnok emlékei
A laktanya utolsó parancsnoka, Kiss Imre nyugállományú ezredes 15 évet szolgált Orosházán. Elmondta, több rendeltetésű feladata volt az itteni egységeknek, de alapvetően a békekiképzési feladatokat látták el. Mivel a második világháború után gyorsan elavultak az akkor használt eszközök, az 1960-as években elkezdték felszerelni a hadsereget az új, szovjet technikával, ami érintette a műszaki egységeket is. Az ezredes kiemelte, már azokban az időkben is komoly, bonyolult műszaki gépek érkeztek az országba, így Orosházára is.
– A 39-es műszaki utász dandár hatalmas feladatokat hajtott végre annak idején: légvédelmi rendszereket, utakat, repteret építettek. Ez a zászlóalj képezte a későbbi alakulat alapját, amihez idővel hozzájött a hivatásos tiszthelyettes-, majd a tartalékos tiszthelyettes képzés, később pedig már főtiszteket is képeztek Orosházán, majd a műszaki katonai szakközépiskola is idekerült. Ebből is látszik, hogy hatalmas szellemi érték halmozódott fel az évtizedek alatt – emelte ki.
Hozzátette, a város életében rendkívül fontos szerepet töltött be a katonai egységek jelenléte, az itteni állomány rengeteg segítséget nyújtott az orosháziaknak.
– Az egyik legemlékezetesebb az 1984-es óriási havazás miatti mentés volt. Az itteni katonák és gépek takarították a havat az utakról, mentéseket végeztek, kórházba vitték a betegeket, a kórház, a vízmű és az elektromos hálózat működését is mi biztosítottuk. Emellett az évek alatt rengeteg vezeték fektetésének a földmunkáját végezte a műszaki alakulat, és sok-sok éven át mi segítettünk a fürdőben a szezon beindításához. Arról nem is beszélve, hogy annak idején az első sportuszodát Gyopárosfürdőn a hadsereg építette – emelte ki Kiss Imre.
Az ezredes parancsnoksága alatt működött a legnagyobb létszámmal az alakulat. Amikor a hallgatói állomány is bent volt, akkor 1800 katona tartozott alá. De a hivatásosok mellett közel 300 ember dolgozott polgári szolgálatban a laktanyákban.
Az emlékszoba bárki által látogatható lesz az Alföld Gyöngye Hotel konferenciaközpontjában. A pontos nyitva tartást hamarosan kialakítják.
