Elpusztult állatok, kiszáradt itatók. A vadásztársaságok folyamatosan juttatják ki az állatoknak a vizet, de a nagy szárazság tizedeli az állományt.
A hőség miatt szomjazik és gyengül a vadállomány Békés megyében, a Maros-hordalékkúp területén szinte nincs felszíni víz, a vadásztársaságok új itatók építésével próbálnak elegendő vizet juttatni az állatoknak – mondta a Békés Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának osztályvezetője az MTI-nek.
Valler Attila kifejtette: a légköri aszály miatt hajnalban is meleg volt a levegő, nem képződött harmat, ami a vadon élő állatok számára életmentő vízforrás nyáron.
Nincs víz, pusztulnak a vadak
A Gádorosi Nimród Vadásztársaság fővadásza, Dobróka Ferenc érdeklődésünkre elmondta, hogy a hetek óta tartó szárazság kiszárított minden természetes itatót, ezért mesterséges itatók és dagonyázók készítésével próbálják növelni a vadállomány túlélési esélyeit a vadásztársaság 6000 hektáros területén.
– Szivattyúzunk és lajtos kocsival hordjuk a vizet a területre, 17 itatót látunk el vízzel, hogy a területünkön élő 450 őz és 1000 fácán túlélje a szárazságot – mondta a fővadász.
Pontos adatuk még nincs arra, hogy mennyi állat pusztult el a rendkívüli szárazságban.
– A fácánoknál kikeléskor néhol 10 fióka is volt, most 1-2 fiatal egyed van csupán, de több tojónál az összes fióka elpusztult. A fajfenntartás ösztöne működik, a fácánmama újra leült kotlani és próbál sarjúfészket létrehozni kevesebb egyedszámmal. Édesapám mellett 1967-ben kezdtem vadászattal foglalkozni, de azóta nem emlékszem ilyen hosszan tartó szárazságra -fogalmazott Dobróka Ferenc. Hozzátette, az igazi kárfelmérésre ősszel lesz lehetőség, de már biztos, hogy komoly anyagi kiesést jelent majd az állathullás a vadászati szezonban.
Valamivel szerencsésebb helyzetben van a 7200 hektáros területen gazdálkodó Orosházi Dózsa Vadászegyesület.
– Nálunk egyelőre nem jelentős a vadállomány pusztulása, több tó és csatorna is van a területünkön, ezek pedig nem száradnak ki. De ha az aszály ilyen mértékben folytatódik, gond lehet- tudtuk meg Bajkán Györgytől, az egyesület titkárától.
– A kiszáradt csatornafenekekbe itatót ásunk egészen a talajvízig, a meglévő fúrt kutaink közelében lévő itatókat pedig folyamatosan töltjük. Ahol természetes körülmények között itatók, pocsolyák szoktak lenni, oda tartálykocsival vizet szállítunk ki és ezeket feltöltjük – mondta.
Bajkán György kiemelte, hogy az elmúlt hetekben a városon kívül apró záporok előfordultak, az ezekből hulló csapadékmennyiség pedig 2-3 napra ellátta vízzel a vadakat.
– Ettől függetlenül azonban folyamatosan pótolni kell a vizet. A vadak itatása egyébként nem extra dolog, szinte minden nyáron alkalmazzuk, csak most a hosszan tartó hőség miatt jóval több vízre van igény – fogalmazott. Elmondta, a vadásztársaság saját kutakkal és szivattyúkkal rendelkezik, a többletkiadást az üzemanyagköltség jelenti.
A nyúl vészeli át legjobban a vízhiányt
Az MTI adatai szerint a megyében tavaly ősszel a szaporodásra alkalmas törzsállomány száma megfelelő volt, a fácánok egyedszáma százezer körül alakult, hasonló volt a mezei nyúlé, és harmincezer az őzeké. A vadállomány és szaporulata azonban 2012-ben elmarad a vadásztársaságok februárban tervezett számaitól. A fácáncsibéket tavasszal a késői fagyok tizedelték, a második költést most az aszály veszélyezteti, az őzgidák legyengülnek a víz- és a friss zöld hiánya következtében. Egyedül a nyúl vészeli át könnyebben ezt az időszakot, lévén, szívósabb és szaporább faj. A megyében 490 ezer hektár a vadászható terület, ebből több mint 200 ezer hektár a felszíni vizekben gyengén ellátott rész.
Békés megyében 78 vadásztársaság gazdálkodik, a társaságok kétharmada naponta több alkalommal juttat vizet az állatoknak, és 30-32 társaság kényszerül többlet vízfelületek kialakítására a vadállomány védelme érdekében.
