A megkérdezett fiatalok többsége nem fél a „nagybetűs” élettől. A legtöbbjük tovább szeretne tanulni.
Hétvégén ballagnak a közép és szakiskolások, vizsgák majd továbbtanulás vagy dolgozni kezdenek, egyszóval elindulnak a „nagybetűs” élet felé. Szávics Krisztina védőnő segítségével fiatalokat kérdeztük arról, ők hogyan képzelik jövőjüket, félnek-e a munkanélküliségtől, mit értenek szegénységen, gazdagságon?
A megkérdezett diákok fele-fele arányban lányok és fiúk, köztük vannak érettségizők és szakmát tanulók. A legtöbbjük elképzelése a jövővel kapcsolatban egyelőre a továbbtanulás, elsősorban felsőoktatási intézménybe. Néhányan szakmát akarnak érettségi után és megint néhányan külföldön szeretnének dolgozni. Többségük nem fél a „nagybetűs” élettől, aki fél, azért, mert nem tudja mi vár rá.
Szilveszter (21) a második szakma megszerezése után a munkába állás mellett a jelenlegi párját is a jövőjében képzeli el. Dusan (20) sportoló, kézilabdázik. Számára a kézilabda a jövő, emiatt nem is fél a munkanélküliségtől, mert úgy gondolja a sportból meg tud majd élni. Ádám(21) felsőoktatási intézménybe szeretne menni és olyan szakmát tanulni, ami jól fizet és keresett akár külföldön is.
A munkanélküliségtől való félelem (igen – nem) fele-fele arányban szerepelt a válaszadók között. Aki fél tőle, az általában nem indokolta miért, elsősorban a jelenlegi munkanélküliségből indult ki. Aki nem tart tőle, az azért, mert az adott szakmáját jónak tartja, és úgy véli, el tud majd helyezkedni. A szegénységen és gazdagságon szinte mindenki a pénz hiányát, illetve az anyagi jólétet érti, ám Ádám(21) a lelki szegénységet és gazdagságot is megemlítette. Többségük véleménye szerint az anyagi háttér igen is befolyásolja a fiatalok jövőjét, viszont Gábor (17) úgy gondolja nem, mert szerinte a jövőben bármi megtörténhet.
