A város legidősebb embere Süle István bár hétfőn ünnepli 102. születésnapját, pénteken már felköszöntötték. Mindig egészségesen élt és sokat dolgozott.
Négy éve lakója a Platán Idősek Otthonának Süle István. Születésnapja alkalmából az intézményben családja mellett az otthon dolgozói, lakói is köszöntötték. A Könd utcai óvoda Katica csoportosainak megható műsora után a város lakóinak nevében dr. Dancsó József polgármester köszöntötte az ünnepeltet.
– Két évvel ezelőtt, 100. születésnapján is jártam Pista bácsinál, és elmondhatom azóta csak fiatalodott. Mint a város és az intézmény legidősebb lakója, tartsa meg sokáig ezt a címet mondta a városvezető, aki az elkövetkezendő évekre jó egészséget kívánt, és emléklapot, orosházi finomságokból álló ajándékcsomagot, illetve virágcsokrot nyújtott át az ünnepeltnek.
(Fotók: Kecskeméti Krisztina)
Süle István 1910. április 30-án született Orosházán. Szülei kétkezi munkások, disznópásztorok voltak egy gerendási gazdánál, majd később, a gazda kérésére Romániában folytatták tovább a munkát. Míg a szülők dolgoztak, addig az idősebbek gondozták itthon az iskoláskorba kerülő féltestvéreket. Az első világháború idején a szülők is hazatértek a hét gyermekhez, így ismét együtt lehetett a család. Pista bácsi hat elemit végzett, 1926-1929 között kőművesek mellett inaskodott, majd kőműves segédként végzett, és szakmájában dolgozott Orosházán.
1934-ben házasságot kötött Csiszár Zsuzsannával, három gyermekük született: István (korán elhunyt), Gizella és Ferenc. Az 1930-as években bekövetkezett gazdasági válság, és az azt követő második világháború az építőipart is érzékenyen érintette, így Pista bácsi kénytelen volt a mezőgazdaságban elhelyezkedni, ahol kemény fizikai munkával biztosította családja megélhetését.
Az ország újjáépítéséhez megbízható vidéki kőműves iparosokra volt szükség. István bácsi Budán, a lerombolt Főposta építkezésén dolgozott. A munkásszállásról szombatonként tért haza, de vasárnap már a marhavagonokban zötykölődött vissza Budapestre. Nem egyszer a vagonok tetején, esőben, hidegben, szélben. Az orosházi magasépítő vállalat megalakulását követően István bácsi állandó munkához jutott. Innen is ment nyugdíjba, 1970-ben. Felesége 1966-ban hunyt el, később újra párjára talált, Csiszár Etelka személyében, 1993-ig éltek boldog házasságban.
A kilencvenedik évéhez közeledve, 1999-ben költözött a gondozóházba. Az új körülményekhez gyorsan hozzászokott, még kőműveskedni is módja volt. 2008-ban átköltözött a Platán Idősek Otthonába. Hosszú és korántsem könnyű élete során mindig igyekezett egészséges életet élni: soha nem dohányzott és nem fogyasztott alkoholt. A nehéz sorsú, tisztes életet élő, mindig a családjáért dolgozó Süle István leginkább arra büszke, hogy gyermekeit diplomához, kitűnő szakmához segítette.
Pista bácsi 102 évesen is jó egészségnek örvend, soha nem panaszkodott, mindig optimista, nemrégiben lányának azt mondta: „Úgy érzem, már öregszem egy kicsit”.
Isten éltesse Pista bácsit!
