Több százan vettek részt a városi ünnepségen március 15-én, ahol a hősöket és az árulókat állította szembe egymással a szónok.
Hol előbújt, hol eltűnt a nap március 15-én délelőtt, de az biztos, hogy a tavasz már közeledik. Bizonyára a kellemes idő is közrejátszott abban, hogy sokan választották programjuknak a nemzeti ünnepen rendezett koszorúzást.
Idén – rendhagyó módon – a Táncsics-szobornál tartották a városi ünnepséget, ahol az Orosházi Fúvószenekar Fabók László karnagy vezetésével már fél órával a kezdés előtt játszotta a történelmi indulókat. Az orosháziak mellett a környező települések vezetői, és a testvértelepülések képviselői is tiszteletüket tették.
A Himnusz eléneklése után az ünnepség szónoka, Soltész Miklós a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért felelős államtitkára lépett a pulpitushoz.
Beszéde elején kiemelte, hogy egy nagy történelmi eseménynek, egy ország dicsőséges időszakának mindig voltak kiemelkedő személyiségei és fel tudunk sorolni nevezetes napokat, emlékezetes pillanatokat. Ám szerinte sokszor megfeledkezünk azokról az emberekről, népekről, hősies cselekedetekről, akik és amik nagymértékben befolyásolták egy csata, vagy akár az egész szabadságharc végkifejletét.
– A márciusi ifjak forradalmi tervei, a később megalakult független kormány döntései és a hadvezetés törekvései sokszor váltottak ki vitát. Sokan érezték a forradalmárok közül, hogy nem ezért küzdöttek, de a felelős kormány részéről is érthető és jogos volt az a felfogás, hogy csupán forradalmi lendülettel nem lehet egy országot vezetni, és a hadvezetés sürgető türelmetlensége is szükséges volt, hogy az országot a rátörő ellenségtől megvédjük. Az emberek azonban két dologban egységesek voltak: a hősök tiszteletében és a hazaárulók teljes megvetésében – mondta.
A szónok úgy fogalmazott, hogy a hősök közül is kiemelkednek a fiatalok és megemlített két gyermeket, akik hősi halált haltak a szabadságharc alatt.
– A fiatal hősök tettei talán akkor emelkednek ki leginkább, ha szembeállítjuk az árulók gazemberségével. Akik gyávaságból nem mertek kiállni hazájuk mellett, pénzért elárulták a várat, a várost, a bajtársakat, az országot azért, hogy később hatalmat kapjanak. Tetteikkel ezrek halálát, szenvedését okozták, árulásuk évtizedekre nyomort és félelmet hozott az országnak. Az emlékezetben mégis a csatában elhunytak, a jogtalanul kivégzettek és a meghurcoltak maradtak meg – fogalmazott.
Kiemelte, nem számít, hogy hőseink fiatalok voltak vagy idősek, nem számít, hogy egy kisfalu vagy egy nagyváros szülöttei, nem számít, hogy egy vértanú milyen nemzetiségűként látta meg a napvilágot, német, szerb, horvát, örmény vagy osztrák volt, nem számít, hogy valaki gazdag, vagy szegény, polgár vagy paraszt volt.
– Ők egy ügyért áldozták életüket. Egy számított és fontos ma is, hogy a hazájáért, vagy annak ellene cselekszik valaki. Azokra emlékezünk, akik a hazát választották, így arra a több száz Orosházáról besorozott honvédra is, akik az önök elődei, akikre mindenki büszke lehet. Az ő helytállásuk segítse mindannyiunkat a mai kor más, de ugyanúgy nehéz küzdelmeiben. Kívánom, hogy ugyanúgy, ahogy elődeink felismerték az árulókat, önök is vegyék észre a hazájukért tenni akarók erőfeszítéseit és az idegen zsoldban gazdagodók ténykedéseit – zárta Beszédét Soltész Miklós.
Az ünnepi gondolatok után az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai adtak műsort, majd a város, az egyházak, pártok, intézmények, civil szervezetek és magánszemélyek helyezték el a megemlékezés koszorúit és virágait.
Az ünnepség végén felcsendült a Szózat, melyet egy emberként énekelt a több száz résztvevő.
A koszorúzásról készült összefoglaló az Orosházi Városi Televízióban március 16-án, péntek este 19 órától látható. Az OrosCafén ide kattintva lehet majd nézni.
