Iskolaátadások és összevonások – az oktatást érintően több döntés született a pénteki testületi ülésen. Zalai Mihály oktatásért felelős alpolgármestert kérdeztük.
Átadta a város az Eötvös iskolát és Előd óvodát a katolikus egyháznak, a József Attila iskolát pedig a református egyháznak – a testületi többség így döntött a május 20-i ülésen. A részletekről Zalai Mihályt, az oktatási ügyekért felelős alpolgármestert kérdeztük.
Mennyiben változik a pedagógusok és a diákok helyzete?
– Az egyházak a lojalitáson kívül mást nem várnak el a pedagógusoktól, tehát nem kell templomba járni, keresztelkedni. Azt gondolom, hogy a lojalitást minden fenntartó elvárhatja, ez természetes és érthető. A jövendő református iskolában az eddigi 2 helyett valószínűleg 3 osztály indul, az Eötvösben a két osztály biztosan elindul. Ez alapján úgy vélem, a szülőket nem zavarta a fenntartóváltás. A keresztény tanterv szerinti oktatás felmenő rendszerben valósul meg. Az egyházak tanrendje szerinti hitoktatásban részesülnek a gyerekek – a katolikus iskolában heti két, a reformátusban heti egy órában. A már ott tanulók esetében a világi oktatásra van lehetőség. A katolikus intézményben heti két óra etikaoktatás lesz (etika egyébként most is van az Eötvösben), az alsósok illemtant, a felsősök erkölcstant tanulnak majd. A semleges világnézeti oktatás biztosított – szögezte le az alpolgármester.
Ön szerint elegendő mértékű volt a tájékoztatás?
– A szülők és a pedagógusok megkapták a szükséges tájékoztatást a jövendő fenntartótól is. Szülői tiltakozást mi nem tapasztaltunk. Korábban egyébként sem intézményátszervezéseknél, sem -átadásoknál nem történt olyan, hogy polgármester, alpolgármester tájékoztatókat tartsanak, mi ezt megtettük. Az értekezleteken megjelent szülők nagy többsége megértette a helyzetet és elfogadta az érveinket.
A kevés állami normatíva az egyik, ami miatt meglépték az átadást. Nem lehet többet fordítani az oktatásra?
– 2003-2004 óta ez volt az első olyan év, amikor nem csökkent az egy gyermekre jutó állami normatíva, sőt egy nagyon picit emelkedett. Ugyanakkor a gyereklétszám csökkent, így összességében mégiscsak kevesebb normatívához jutott az orosházi önkormányzat. Ebben az évben 100 gyermekkel tanult kevesebb a helyi általános iskolai oktatásban. Az elmúlt 4 évben 370-el csökkent az általános iskolás korú gyerekek száma. 2700 férőhelyünk van, és 1700 tanulónk. Fenntartunk úgy intézményeket, hogy van ahol 2/3-os, van ahol rosszabb kihasználtsággal működnek. Ez, ebben a formában a dologi kiadások mellett nem tartható fenn, azt hiszem, ez egyértelmű. Választhatott volna olyan megoldást is az önkormányzat, hogy bezárja az egyik intézményt, de mi sem a bel-, sem a külvárosi iskolákra nem szerettünk volna lakatot tenni. Hosszú távon fenntartható lehetőséget kellett találni, az egyházi megkeresés komoly lehetőséget biztosít, így elindultak a tárgyalások.
Miért éri meg az egyházaknak az átvétel?
– Más szempontok vezérlik őket, missziót látnak abban, hogy az oktatást biztosítsák. Egyúttal természetesen “befektetésként” tekintenek erre, hiszen az oktatás az ország és a települések jövőjét is biztosítja. Ha anyagiakról beszélünk, az egyházak olyan normatívával rendelkeznek, ami jelenleg Orosháza tekintetében egy kicsivel magasabb, mint amit az önkormányzat képes adni. Mi tavaly 166 ezer, ebben az évben 184 ezer forint normatív kiegészítést adtunk az állami normatíván felül. Az egyházi iskolák 230 ezer forintos állami kiegészítő normatívába részesülnek. Az egyházak a vatikáni szerződés alapján az országos átlagot kapják meg – ebben benne vannak a gazdagabb Veszprém megyei települések, vagy budai kerületek, ahol több százezer forint is lehet az egy gyerekre jutó normatíva. A Dél-Alföldön ezt mi nem tudjuk teljesíteni, éppen ezért itt az átadás anyagi tekintetben előrelépés.
A megmaradt iskolákat (a Vörösmartyt, Czinát, a rákóczitelepit és aTáncsics gimnáziumot) összevonták, és létrehoznak majd egy intézményt Táncsics Mihály Közoktatási és Tehetségközpont néven. Miért?
– Az integrálás elképzelése az iskoláktól érkezett felénk és mi jónak találtuk, két okból is. Az egyik, hogy a Táncsics gimnázium és a szegedi egyetem kapcsolata az általános iskolák tekintetében is nagy lehetőség, és tovább javulhat a minőség. A másik ok, hogy a középiskolákat most éri utol a csökkenő gyermeklétszám, ami a következő évekre komoly versenyt indít el az iskolák között a beiratkozó gyermekekért. Védjük azzal a gimnáziumot, ha a beiratkozást könnyebbé tesszük, hiszen egy intézményen belül működik majd az alap- és a középfokú oktatás.
A változás mennyiben érinti az iskolák egyedi jellemzőit, és a neveket?
– Nem érinti a profilokat, megmaradnak az egyedi jellegek, például a Vörösmarty iskolában az ének-zene tagozat. Sőt! Ez az egyházi intézmények esetében is elmondható, a sporttagozat megmarad az Eötvös iskolában, a József Attila pedig újjal gyarapodik, itt ugyanis elindítja a református fenntartó a két tannyelvű (magyar-angol) oktatást. A tehetségközponton belül a nevek is megmaradnak. Mindemellett elindítanak egy olyan mentorprogramot, amivel már az általános iskolák kiemelhetik a kiugróan tehetséges gyerekeket. A tehetségek patronálása eddig is fontos volt, szeptembertől még több lehetőség lesz erre.
Átadják az Ügyviteli Szakképző Iskolát és az iskola épületének tulajdonjogát a megyének. Nem lehetett volna költségvetési átcsoportosítással megmenteni?
– Átcsoportosítással talán igen, de akkor nem gazdálkodunk hatékonyan, hiszen 10 millió forinttal kellett volna támogatni azt a képzést, ahol már 60-an sem tanulnak. Ez – Orosháza tekintetében – a legdrágább képzés volt a városban.
Az épületet miért kellett átadni?
– Azért, mert így a megye feladata a felújítás. Az épületet azzal a feltétellel adjuk tulajdonba, mint a Mezgéét: ha megszűnik az oktatás, akkor a tulajdonjog a megye által befektetett javakkal együtt visszaszáll Orosháza városára. Egyébként a Harruckernbe két évvel ezelőtt még 700 gyerek járt, most szeptemberre ez a szám 1200 lesz, tehát szükséges a hely, oda nem lehet átcsoportosítani az ÜSZI-s diákokat. A megye a maga rendszerén belül hatékonyabban és nagyobb létszámmal tudja működtetni a képzést. Egy egyprofilú intézmény esetében, mint az ÜSZI, kiszolgáltatottabb az iskola és a pedagógus. Ha például az adott évben nincs akkora érdeklődés a kínált szakmacsoport felé, akkor vége lehet az iskolának. De a Harruckernen belül mindig lesz több lehetőség, feladat a pedagógusok számára. A tanárok sorsa és minden egyéb kérdés júniusban elrendeződik, a feladatátadásról azonban a május 31-i határidő előtt döntenünk kellett. A megye valamennyi tanárt foglalkoztatni szeretné – zárta le az alpolgármester.
Az átszervezésekkel egy hatékonyabban és gazdaságosabb működő iskolarendszer kialakítását tűzte ki célul a város. Az átadásokat az MSZP nem támogatta, ezt a testületi ülés mellett közleményben is megfogalmazták.
