Vannak ingatlanok, ahová többszöri kiértesítés ellenére sem jutnak be a kéményseprők. A gond nem a munkájukkal van, hanem a kéményseprési díjjal.
Januárban a szolgáltatók közül az EDF DÉMÁSZ Zrt.-nek tettük fel „villanyos” kérdéseinket, februárban a Békés Megyei Vízművek Zrt.-nél tájékozódtunk arról, hogy tavaly nőtt, vagy csökkent a vízdíjtartozások összege Orosházán. Ez alkalommal a kéményseprési díjak elmaradása után érdeklődtünk. Kérdéseinket a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. ügyvezetőjének, Rákóczi Józsefnek tettük fel. Az ügyvezető elöljáróban elmondta, tekintettel arra, hogy szolgáltatásuk törvény által előírt kötelező közszolgáltatás, az alkalmazott éves díjak összege pedig megfelel például a gázszolgáltató által kiszámlázott egyetlen havi alapdíjnak, az egyéb közszolgáltatásokhoz viszonyítva a kéményseprés helyzete specifikusabb.
Milyen nehézségekkel néz szembe a tüzeléstechnika?
A szolgáltatás végzésénél a teljesítés szempontjából az alábbiakban felsorolt alapesetek, illetve ezek kombinációi okoznak gondot. Ilyen az értesítés ellenére zárt ingatlanok problémája. Ezeket társaságunk évente jelzi a helyi önkormányzatok jegyzőinek és a hivatásos önkormányzati tűzvédelmi hatóságoknak. A szolgáltatás igénybevételének valamilyen okból történő meghiúsulása egyrészt árbevétel-kiesést eredményez, másrészt a nem ellenőrzött kémények veszélyeztethetik az élet és vagyonbiztonságot. A tevékenységünk végzését szabályzó rendeletben a „helyben szokásos” kiértesítési mód (falragaszok, kábel tv, helyi újság stb.) van szabályozva. A rendelet nem írja elő sem a tértivevényes, sem pedig az ajánlott levéllel történő kiértesítési módot. Ahol nem találtuk otthon az ügyfelet, oda úgynevezett „visszajárásokat” szervezünk, melyek azonban növelik a költségeket. Bármennyire is igyekszünk koordinálni a munkavégzés körülményeit, a nyilvántartásunkban szereplő kémények egy bizonyos hányadánál a többszöri visszajárás ellenére sem tudjuk a munkát elvégezni. Annak érdekében, hogy a lakókat otthon találják, a kéményseprők kötetlen munkaidőben dolgoznak. A „zárt” ingatlanok körébe 2010-ben az orosházi kataszterállomány mintegy 11 százaléka tartozott. Mindez bruttó 3,4 millió forint árbevétel-kiesést eredményezett.
A másik nagy csoportot a szolgáltatás elvégzését megengedő, de a díjat kifizetni nem tudó ügyfelek alkotják. Ebbe a csoportba soroljuk azokat az ingatlantulajdonosokat is, akik ténylegesen nem járulnak hozzá a szolgáltatás elvégzéséhez. Ezekben az esetekben a kéményseprő „Figyelmeztető” nyomtatványt állít ki, melyet a tulajdonos többnyire nem hajlandó tudomásul venni, sem aláírni, sem pedig átvenni. Ennek ellenére a társaság kénytelen ezen ügyfelek listáját a helyi önkormányzati tűzvédelmi hatóság részére megküldeni. A „nem fizető” ingatlanokhoz 2010-ben az orosházi kataszterállomány 1,1 százaléka tartozott, mintegy 340 ezer forint tartozással. A harmadik csoportba tartoznak a szolgáltatás végzésekor, valamint a visszajárások idején is üres, vagy esetleg tartósabb ideig zárva talált (tartósan zárt) ingatlanok, illetve a kéményt nem használó ingatlantulajdonosok. Sajnos a rendelet előírásaival ellentétben az újból lakottá vált, illetve a kémény ismételt használatbavételét nem jelentik a tulajdonosok. A tartósan zárt lakásokban lévő kémények és a kéményt nem használó háztartások aránya 2010-ben az orosházi kataszterhez képest mintegy 6 százalék.
Általában mekkora összeggel tartoznak az ügyfelek?
A társasházi lakóközösségeket kivéve átlagosan 1-2 ezer forint tartozásokról van szó. De nem is ez lenne a legnagyobb probléma, hanem az ingatlantulajdonosokhoz történő bejutás. A lakatlan ingatlanok és a kéményt nem használó ingatlantulajdonosok aránya a megye más településeihez képest viszonylag alacsony, az értesítés ellenére zárt arány viszont magasabb.
Hogyan tudják behajtania a tartozásokat?
Ezeket a kisösszegű tartozásokat nem tudjuk behajtani. Peresíteni nem lehet, a felszólító levelek tértivevényes díja pedig sok esetben a tartozás felét is kitenné. Az elmaradások alacsony százalékos arányát a szolgáltatást követő készpénzes díjbeszedéssel tudjuk szinten tartani.
Hogyan fogadják a lakók a kéményseprőket, együttműködőek vagy sem?
Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a lakosság egyre romló anyagi helyzete a kéményseprők vonatkozásában is érezhető. Nem az a baj, hogy nem várják őket, hiszen a médián keresztül egyre több elrettentő példát hallani, látni a szénmonoxid mérgezésekről, hanem az a baj, hogy annak az 1-2 ezer forintnak is „lenne helye” máshol, amit a kéményseprő elkér. Számtalanszor tapasztaljuk, hogy a zártnak vélt ingatlannál megmozdul a függöny, majd a kéményseprőt nem engedik be. Problémát okoz az is, hogy a gáz árának emelkedése miatt egyre többen térnek át a fával, mezőgazdasági hulladékkal történő tüzelésre, de rossz értelemben vett spórolásból „letagadják” a kéményseprő előtt ezt a tényt. A régen használt, ki tudja milyen állapotú kémény felülvizsgálat nélküli újbóli használata felelőtlenség.
