- hirdetés -
Sok nő vállalt részt az 1848-1849-es forradalomból és szabadságharcból: fegyvert ragadtak, sebesülteket ápoltak, menekülteket bújtattak. Voltak, akik özvegyekké váltak, mások férjüket az emigrációba követve örökre elbúcsúztak hazájuktól. Akadt, akit megszégyenítettek, börtönbe zártak. Sok asszony megrázva magát felállt a tragédiából, nem felejtett és ezzel ébren tartotta a nemzet emlékezetét is. Kossuth húgát, Zsuzsannát 1849. április 16-án az „összes tábori kórházak főápolónőjévé” nevezte ki. Zsuzsanna – európai viszonylatban is úttörő módon – megszervezte a hadiápolást, mintegy 72 tábori kórházat állított fel. Sorsa börtön, majd emigráció lett. További asszonyi sorsokat részletez a mult-kor.hu.
