Szilasi – alapszava ősi finnugor eredetű szil fanevük.
Típusa: helynévi eredetű, magyar családnév.
Változatai: Szilasi 1170, Szilasy 45, Szilassi 46, Szilassy 181. Más változatokkal együtt összesen: 1473.
Eredete: alapszava ősi finnugor eredetű szil fanevük. ’Valamivel ellátott, valamiben bővelkedő’ jelentésű –s képzős alakja igen gyakori helynévvé, erdőnévvé vált ott, ahol a szilfa gyakori volt. Az erdőben és melléjük épült település megkapta az erdő, a táj nevét. Szilas nevű falu volt Arad, Csanád, Fejér, Komárom, Somogy, Szabolcs, Tolna, Torna, Valkó, Veszprém, Zaránd vármegyében. Közülük bármelyik megkaphatta az ’onnan/oda való’ jelentésű -i képzőt, és eredetre, származási helyre utaló családnév lett belőle.
Elterjedtsége: a Dunántúl egészén, gyakrabban a nyugati szélén fordul elő.
Névváltoztatás: eléggé sokan, több Spitzer, Steiner, egy-egy Sztreszky, Keck, Schlesinger, Schwarz, Sonnenfeld, Spiegel, Stiebelreider nevű névmagyarosítás céljából, egy Potyondi pedig esztétikai okból vehette föl a nevet a XIX. Század folyamán.
