Táncsics Didact

Az idegen nyelv oktatásának problémáiról, valamint az iskolák közötti különbségek okairól kérdeztük a szakembereket. Az apropó a Táncsics iskolában szervezett tankönyvkiállítás volt.
18 tankönyvkiadó termékeit ismerhették meg az orosházi és kistérségi pedagógusok a Táncsics gimnáziumban szervezett tankönyvkiállításon. A könyvek között döntő többségben angol és német nyelvet oktató kiadványok szerepeltek. Ebből, valamint az európai statisztikai hivatal tanulmányából – miszerint hazánkban négyből három felnőtt alapszinten sem ismer idegen nyelvet  – kiindulva kérdeztük a Szent István Egyetem dékánját, hogy mennyire használják ki a kínálkozó nyelvtanulási lehetőségeket a diákok.

– A felsőoktatásba érkező diákok tudásszintje igen eltérő. Van, aki nyelvvizsgával érkezik hozzánk és van, aki alig beszél idegennyelvet. Ez egyrészt függ attól, hogy melyik középiskolából jön, de attól is, hogy milyen a hozzáállása, vagyis akar-e idegen nyelvet tanulni. Azonban egyre kevesebben akarnak, pedig nagy szükség van rá. Az egész felsőoktatásról szólva elmondhatjuk, hogy a tanulók 50-60 százaléka nem kap diplomát, mert nincs nyelvvizsgája – tudtuk meg dr. Lipcsei Imrétől, a Szent István Egyetem Pedagógiai Karának dékánjától.
Mi az oka annak, hogy a diákok nem szívesen foglalkoznak idegen nyelvvel?
– Nem tudjuk, értetlenül állunk a probléma előtt. Próbáljuk motiválni a hallgatóinkat és kisebb csoportokban oktatunk. Számos lehetőség van a tanulásra, például hónapokat tölthetnek el külföldön az Erasmus Tempus pályázatnak köszönhetően. Sok esetben azonban nem tudjuk feltölteni a nekünk szánt hallgatói keretet, nem jelentkeznek elegen ezekre a pályázatokra, pedig Angliától Portugáliáig számos országot megismerhetnek. Természetesen vannak felkészült hallgatóink, akik élnek is a kínálkozó lehetőségekkel.
Van olyan nyelv, amit eddig kevesen választottak, most azonban népszerű lett?
– Inkább azt kell mondjam, hogy elfogynak a nyelvek. Egyre inkább „angolcentrikussá” válunk. Szerencsére a német megmarad, de az olasz és a francia, ami ezidáig kedvelt volt, most már teljesen elsorvad. Nem tudunk már tanárokat hívni, és a franciaországi nyelvi lektorunktól is megváltunk, mert nem érdeklődik elegendő létszámú hallgatónk a nyelv iránt.

Tavaly szervezték meg először a Táncsics Didactot, ahogy akkor is, most is voltak előadások. A mintegy 200 regisztrált tanár több téma közül is választhatott. A Táncsics gimnázium igazgatója például azt részletezte, mekkora felelőssége van az iskoláknak a gyerekek sikerességében.
– Óriási a felelőssége az iskoláknak, és örömmel mondhatom, hogy a magyar iskolarendszer általában pozitívan teljesít, tehát hozzáadott értéket tud produkálni. Azonban hatalmas különbségek vannak a hozzáadott értékek között az egyes régiókban, és főleg, az egyes településméretekben. Ki lehet mutatni, hogy igenis van településlejtő, amiben pedig kimutatható az iskolalejtő is.
Orosháza közoktatása hogyan teljesít?
– Orosháza kivételes helyzetben van, jól szervezett a közoktatás, amit az elért eredmények is mutatnak. Városunk közoktatási rendszere az elvárt érték felett teljesít.
Mitől függ, hogy az egyik településnek több a lehetősége, a másiknak kevesebb?
– A gazdasági környezet gyengülése egyre nagyobb terhet ró az iskolákra is. Fontos a differenciált foglalkozás, a tanulókra szabott módszerek alkalmazása, ez azonban pénz kérdése. A gazdag települések lehetőségei nagyobbak, a kevésbé gazdagoké behatároltabb. Meggyőződésem, hogy a közoktatás döntéshozóinak figyelnie kell arra, hogy ne legyenek ekkora különbségek az iskolák között. Ne a mindenkori fenntartók pénzügyi lehetőségei határozzák meg az iskoláinak versenyképességét, a közoktatás ugyanis állami feladat, állami finanszírozást igényel.