Olvasás: lázadás és szubkultúra?

Országos találkozót tartott a városi könyvtár október 9-én, bloggerek kerekasztal-beszélgetésen járták körül az olvasás és annak népszerűsítésére való törekvés témáit. Délután Rácz Zsuzsa és Závada Pál írók tették hozzá a maguk gondolatait.
Döbbenetes és reménykeltő. E két drámai jelző jutott eszembe, amint sorjáztak a vélemények a délután folyamán. Döbbenetesek a statisztikák, amelyek szerint napjainkban Magyarországon többségben vannak azok, akik évente 0 (azaz nulla) darab könyvet olvasnak el. Erre rímelt a moly.hu tulajdonosának megfogalmazása, mely szerint ma már szubkultúraként értelmezhető az olvasás, szinte lázadásnak minősül.

Reménykeltő volt viszont, ahogy a jelen lévők között a legfiatalabb blogger a maga 16 éves lelkesedésével mesélt arról, mint kergeti őrületbe a szüleit azzal, hogy havonta vásárolja az újabb és újabb könyveket. A műfordítással is foglalkozó egyetemista határozottan kijelentette: „nem egy kihalófélben lévő állatfaj” a könyvbarátok serege. Abban is egyetértett mindenki, hogy a nyomtatott könyvek és az egyre terjedő e-bookok jól megférnek, és kiegészítik egymást a következő időszakban. Az olvasás önmagáért való örömét elérni – nos, ez a kincs ritka manapság – volt az általános vélemény, bár a jelenlévők éppen a kivételek, sőt! A követendő példák, és mint kiderült, sok esetben környezetük tanácsadói olvasmány-választás dolgában. Az írók szempontjából pedig a visszajelzés, amilyen korábban elképzelhetetlen volt.
A kerekasztal-beszélgetésen a kötelező olvasmányok is terítékre kerültek, és egyáltalán az irodalomnak az oktatásban való megjelenése. Többen úgy vélték, a pedagóguson múlik, milyen az első, meghatározó találkozás Homérosszal, Jókaival. Nincs az a nehéz olvasmány, amely ne szelídülne meg a fantáziadús irodalomtanár száján. A kötelező szót sem tartották szerencsésnek, az ajánlottat talán szívesebben fogadnák a diákok.
Alább olvasás-népszerűsítő ötleteket sorjázunk, amelyek elhangoztak a nap során:
– iskolában a könyvtáros az intézmény minden dolgozóját megkérdezi, mit olvas, és azt közzéteszi a hirdetőtáblán. (Így a diákok azt is tudják, mit olvas a kedvenc tanáruk, vagy a büfés.)
– a keresztbeporzás fantázianevű kezdeményezés a moly.hu-n azt célozza, hogy más közösségi oldalakon is megjelenjenek könyvismertetők, amelyek olvasásra ösztönöznek.
– Závada Pál író a személyes mesélést, az irodalommal való élményszerű találkozást, a hiteles csábítást tartja célravezetőnek.
– Rácz Zsuzsa hisz abban, hogy jó könyvnek is kell a cégér, azaz a marketing.

A Veszíts el egy könyvet játékot több, mint két éve az orosházi könyvtár indította el, azóta országossá dagadt, egy jelentős támogatáshoz jutott, ennek részeként honlapot működtet. A mostani találkozón is volt közös könyvelhagyás, amit a résztvevők szintén jó népszerűsítő eszköznek tartottak, mint érdekes, különleges formáját a könyvekre való figyelésnek. A moly.hu közösségi portál sok – eddig csak virtuális – találkozása öltött testet szombaton, és a fiatalok felfedezhették Göregy Eta alias RAANA RAAS humorát is az író-olvasó találkozón.
Jelen beszámoló csak a felszínt kapargatva tudja hírül adni a történéseket, talán a nap jelentőségét sem kellően kihangsúlyozva, de azt mindenképpen, hogy olyan találkozó helyszíne volt a városi könyvtár, amelyért sokan irigyek lehetnek az országban. Kár, hogy egy kezemen meg tudtam volna számlálni a helyi érdeklődőket! Talán majd most a moly.hu oldalon az itt vendégeskedő bloggerek beszámolójából pótolják mulasztásukat. (Már aki az utolsó sorig elolvassa az olvasásról szóló írást…)