Az oktatási államtitkár, Hoffman Rózsa Orosházán beszélt a tervezett pedagógiai és finanszírozási változásokról is.
A lokális identitáson át a nemzettudatig címmel kétnapos országos oktatási konferencia helyszíne volt Orosháza, melyen több száz pedagógus vett részt. Többek között előadást tartott Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is, aki a sajtónak ismertette a témában képviselt álláspontját és válaszolt a felmerülő kérdésekre.
A péntek délutáni sajtótájékoztatón elsőként az orosházi általános iskola főigazgatója, Pusztainé Szabó Margit emelte ki, hogy az iskola pedagógiai programjában rögzítette a kultúra és az nemzettudat erősítését, melyet gazdag programokkal, kiadványokkal erősítenek és ennek megvalósításához módszertani segítséget nyújtanak a pedagógusoknak. Emellett örömét fejezte ki, hogy az új országos oktatási vezetés a nevelést ismét reflektorfénybe helyezte, visszaadva annak régi rangját.
Ezt követően dr. Dancsó József polgármester hangsúlyozta, hogy Orosháza oktatása egységes rendszerű.
– Habár sok fenntartóval működik a városi oktatás, mégis éppen ettől színes a paletta. Ez a sokszínűség érték, ezt őrizni és fejleszteni kell. A város egységes oktatásban gondolkodik, a tanulóknak, a diákoknak és a pedagógusoknak igyekszik a legjobb feltételeket biztosítani – mondta a városvezető.
A hazaszeretet nemzeti identitás nélkül értéktelen
– A nemzeti identitást korábban hazaszeretetnek neveztük, nevezzük most is nyugodtan így, hiszen erről van szó. Az elmúlt évek során ezt szemérmesen kezelte a politika és előtérbe helyezte az európaiságot, amit kicsit úgy éltünk meg, hogy a nemzeti identitás, a hazaszeretet háttérbe szorult. Eljött az idő, amikor ezt a kettőt nem egymás ellen, hanem egymás mellett kell említeni, hiszen a hazaszeretet nemzeti identitás nélkül értéktelen – kezdte Hoffmann Rózsa sajtótájékoztatóját.
Kiemelte, hogy a gyerek először a saját közösségén keresztül tanulja meg az anyanyelvét, a városához, falujához való tartozást, így válik magyarrá.
– A magyarság több mint ezer év óta egyik értéke az emberiségnek, Európának, tehát olyan kincsünk, amit ápolnunk kell, nemcsak önmagunk, hanem az emberiség számára is, hiszen mi is sokat adunk az emberiségnek és Európának magyarságunkon keresztül. Ezt az értéket az új kormánynak célja és elhatározott szándéka tovább csiszolni és gyarapítani – fogalmazott az államtitkár.
Elhangzott, hogy az oktatásra vonatkoztatva is lesznek változások. Megemlítette azt a tervezetet, melyben állami pénzen a külhoni magyar területekre szerveznének kirándulásokat a diákoknak. Az oktatási államtitkárság legfontosabb feladatának említette, hogy szükség van egy olyan nemzeti alaptantervre (NAT) amely az értékei között és az értékeinek megfelelően kezeli a nemzeti kultúrkincset.
– Ma egy olyan nemzeti alaptantervünk van, amelyben lecsupaszított, értéksemleges kompetencia követelményeket lehet olvasni. Az egyik legfontosabb feladatunk tehát, hogy a közeljövőben megalkossunk egy olyan nemzeti alaptantervet, amely a magyar neveléstörténet évszázados hagyományait követve ismét a tanterv által biztosítja azt, hogy egy magyar iskolában egy magyar gyerek a magyar és az egyetemes kultúrának az alapvető kincseivel szembesül. Ezt fogják szolgálni a kerettantervek, tankönyvek és az iskolai munka ellenőrzése, amely garantálja azt, hogy a magyar gyerekek a magyar iskolában korszerű, a 21. századnak megfelelő, de a magyarságot is erősítő, természetesen az európaiságot is megerősítő nevelést kapjanak – hangoztatta Hoffmann Rózsa.
A vidéki kisiskolák fontosak
Újságírói kérdésként hangzott el, hogy meg lehet-e tartani a kistelepülési általános iskolákat, lesz-e erre anyagi fedezet, illetve lesz-e létjogosultságuk a kisvárosi főiskoláknak, egyetemi tagozatoknak?
Az államtitkár válaszában kijelentette: a kisiskolák megtartása, visszaállítása egyértelmű kormányzati szándék, melyhez a forrásokat elő fogják teremteni.
– De hangsúlyozom, hogy ez egyértelműen az alsó tagozatra érvényes, a felső tagozatnál egyedi döntéseket kell hozni. Elhatározott szándékunk, hogy a hagyományos nagy egyetemek erősítése mellett a vidéki főiskolákat is fejlesztjük, de hangsúlyozottan csak ott, ahol megfelelő az oktatási színvonal és piacképes képzést tudnak adni. Ezzel együtt is a felsőoktatásnak a felvevő kapacitása csökkenni fog már a jövő évben, hiszen nálunk az Európai Uniót messze meghaladó arányban lépnek be a felsőoktatásba a diákok. A középiskolásoknak sokkal keményebben kell tanulni ahhoz, hogy ebben a komoly versenyvizsgában – amit az érettségi és a felvételi jelent – a legjobbak közé kerülhessenek majd – fogalmazta meg véleményét.
Állami fizetés, helyi iskolafenntartás
Szó van arról, hogy a mostani önkormányzati fenntartású oktatási intézmények esetlegesen visszakerülnek állami fenntartásúvá. Ha ez történne, miként tudják garantálni, hogy ezek a független szakmai műhelyek megmaradjanak, ne essenek egy túlzott központosítás áldozatává? – tettük fel a kérdést.
– Ezek nem eldöntött tények. Mi az oktatási államtitkárságon azt a nézetet képviseljük, hogy a pedagógusok bérét központilag kell garantálni, de ugyanakkor az iskola önállósága megmaradna és a fenntartás az önkormányzatoké lesz. A kettő nem mond egymásnak ellent, hisz ez a megoldás nagyobb biztonságot jelent mind az önkormányzatnak, mind a pedagógusnak. Én magam azt vallom, hogy a helyi közösségé legyen az iskola, akkor válik igazi kulturális centrummá és alakul ki az a mentalitás, hogy helyi szinten áldoznak az iskoláért. Ha úgymond államosítanánk, akkor az iskola idegen testté válna a közösségben – mondta Hoffmann Rózsa.
Dancsó József polgármester hozzátette, a rendszeren mindenképpen változtatni kell.
– Jelenleg egy intézmény fenntartásnak kb. 60-70 százaléka bérköltség, a többi a dologi kiadás. Az elmúlt pár évben az előző kormányok alatt hihetetlen mértékben csökkentek az ilyen jellegű normatív támogatások, normatív hozzájárulások, ami nem fedezi a bérköltségeket sem. Ezért részemről mindenképpen támogatni tudnám az államtitkár asszony által felvázolt finanszírozási módosításokat – mondta a polgármester.
Hoffmann Rózsa a témához kapcsolódóan kiemelte: ez a változás a jövő évi költségvetésben még nem várható, hiszen ehhez a finanszírozási rendszer gyökeres átalakítása szükséges, amelynek előkészítéséhez nem volt elegendő idő.
– Jó esetben 2012-ben, vagy 2013-ban juthatunk el ide, de megtesszük az előkészületeket – zárta a tájékoztatót az oktatási államtitkár.
