Hogy tervezzünk nyaralást? Megúszhatjuk-e a jégesőt? Ez már a globális felmelegedés előszele?
Aszalos Istvánnal, az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-alföldi Regionális Központjának meteorológusával beszélgettünk.
Mi alakította a közelmúlt időjárását?
Az elmúlt hetekben tapasztalt zivataros, változékony idő bizonyos nagytérségű időjárási rendszereknek, ún. (mediterrán) ciklonoknak, illetve magassági hideg légörvényeknek volt „köszönhető”. A nyár elején inkább ezek jellemezték időjárásunkat és ritkán került fölénk anticiklon, ami nyáron derült, napos időt okoz. Ezen időjárási képződmények vizsgálatából, modellezéséből (matematikai modellek segítségével, amelyek szuperszámítógépeken futnak, és a légkört leíró fizikai egyenleteket oldják meg) lehet előrejelezni rövid (1-2 nap) és középtávon (3-10 nap).
A következő néhány napban (vasárnapig) tovább folytatódik a kánikula, és mivel jelenleg nedves, fülledt levegő van a Kárpát-medence fölött, az éjszakák sem tudnak lehűlni, és nem okoznak igazi felfrissülést. Ez az oka annak, hogy a napi középhőmérséklet majdnem az egész országban 27°C fölött alakul, emiatt van érvényben a vörös fokozatú hőségriasztás. A vasárnap érkező hidegfronttal ÉNY felől néhány fokkal hűvösebb levegő érkezik. A front előtt, illetve a front mentén többfelé zivatarokra, néhol heves jelenségekre (szélvihar, jégeső) lehet számítani. Hétfőre 5-6 fokkal visszaesik a hőmérséklet, de aztán keddtől ismét napról napra melegebb lesz, és már csak elszórtan várhatók helyi záporok, zivatarok.
A nyaralások tervezésénél egyik fő szempont az időjárás. Megtudhatjuk előre, hogy adott időpontban mire számíthatunk?
Időjárási szempontból egyre könnyebb a nyaralásokat szervezni, mert a modellek egyre jobbak és emiatt az előrejelzések mindinkább beválnak. Van egy olyan produktumunk, amely a világ bármely településére 10 napos előrejelzési grafikont készít. Ezt sok cég megrendeli díj ellenében. Ha magánszemély idetelefonál, akkor tájékoztató jelleggel elmondjuk, hogy milyen időre számíthat mondjuk Pretoriában.
Több szerződésünk van szabadtéri rendezvényekkel, eszerint veszélyes időjárási jelenség esetén riasztjuk a szervezőket. A riasztások csak 1-3 óra időelőnyt jelentenek, mivel bizonyos időjárási helyzetekben nagyon nehéz (100%-os pontossággal lehetetlen) megmondani, hogy egy adott földrajzi pont fölött lesz-e zivatar, vagy sem. A zivatarok ugyanis olyan kis skálájú, gyorsan kialakuló képződmények, amelyeket modellekkel nem igazán lehet előre jelezni. A riasztásokat nagyrészt a távérzékelési eszközök (radar, műhold, villám lokalizációs rendszer, stb.) friss, azonnali képeire támaszkodva végezzük. Hosszú távú előrejelzésekkel is foglalkozunk az OMSZ-nál. Még 6 hónapos előrejelzés is készül, persze ebben csak havi átlaghőmérsékletre és csapadékmennyiségre vonatkozó tendenciák, statisztikai becslések vannak. Ezek egyáltalán nem használhatók fel napi dolgok, pl. rendezvények, esküvők, nyaralások tervezésében. Napra lebontott előrejelzést 5-10 napnál hosszabb időre szintén nem érdemes készíteni, mivel efölött már nagyon megnő a bizonytalanság.
Elhárítható a jégeső?
Orosházán májusban és júniusban is pusztított a jég. A mezőgazdaságban igen nagy károkat okozott az időjárás.
Van-e tudományos alapja a népi megfigyeléseknek?
Igen. Amióta vannak műszeres méréseink, ki is mutatható, hogy a népi megfigyelések összeköthetők sajátos időjárási, vagy éghajlati jellegzetességekkel. Az azonban tévhit, hogy ezek a dolgok kifejezetten egy adott naphoz kötődnek, inkább az akörüli időszakot kell vizsgálnunk.
Van-e kapcsolat napjaink időjárása és a globális felmelegedés között?
Ez nagyon bonyolult kérdés, melyről gyakran még a szakembereknek is ellentétes az álláspontjuk. A globális éghajlatváltozás sokkal összetettebb dolog, mint a pillanatnyi időjárást meghatározó folyamatok, mivel az éghajlatot sokkal több tényező befolyásolja, mint a jelenlegi időjárást. Emiatt az éghajlati modellek, amelyek több 10, vagy akár 100 évre előre bizonyos várható tendenciákat, trendeket becsülnek meg, még eléggé pontatlanok és sokszor egymással ellentétes eredményekre jutnak. A kérdésre válaszolva: nem gondolom, hogy összefüggés lenne a napi időjárás és a több 100, akár 1000 évet átfogó globális éghajlatváltozás között. Egy idősebb meteorológus kollégám, aki kb. 55 éve figyeli az időjárási folyamatokat (főleg a zivatarokat) azt mondta, hogy 30-40 évvel ezelőtt is voltak ugyanilyen szélsőséges jelenségek. Csak akkor ugye még nem volt ennyiféle technikai eszköz ezek rögzítésére, és az információáramlás sem volt olyan gyors, mint napjainkban.
