Minden, ami liba – mesék, versek, receptek

Az „Orosházi libalakoma” címet viseli Fülöp Béla író legújabb könyve, mely az Orosházi hagyományok, értékek sorozat második részeként jelent meg néhány nappal ezelőtt.
Fülöp Béla legújabb könyvét, – szám szerint a 27.-et – az Orosházi libalakomát a II. Libamájfesztiválon mutatta be a nagyérdeműnek. Június 5-én az orosházi iskolák csoportjainak fellépését követően a szórakoztató műfajt a kultúra váltotta fel.
A bemutató után a könyv szerzőjét kérdeztük a frissen kiadott kötet részleteiről.
Mi köti össze ezt a könyvet a Libamájfesztivállal?

A kapcsolat a liba. A liba, az Orosháza. Orosháza a libák hazája. A libára sokan mondják, hogy buta állat, de ez nem igaz. A libák tudják, hogyan kell hosszú távon repülni, ezen kívül az ő tolluk a legjobb toll a párnában, és korábban, évszázadokon keresztül a liba tollával írtak az emberek. A liba valami fönséget jelent az emberiség történetében, hiszen a libához mindig valami pompa kapcsolódik. A libát nem eszik, a libával lakomáznak.
Az egész könyv a liba köré épül?
Igen. Ez a kötet az Orosházi hagyományok, értékek sorozat második részeként készült el. Az eredeti receptgyűjtemény az Ízes Orosháza című könyvben már megtalálható, hiszen ebbe kezdtem el gyűjteni az Orosházához kötődő recepteket, gasztronómiai történeteket. Célom, hogy feltárjam azokat az értékeket, amelyek valamilyen módon kötnek minket ahhoz a tájegységhez, ahol élünk. Orosházának nincsenek híres parkjai, épületei, rendkívüli látványosságai. Orosházának van egy Gyopárosfürdője, ami most már talán egyre szebb lesz, és emellett ott van a gasztronómia. Orosházának jó gasztronómiája volt, van és lesz, ha ápoljuk. Ebben a könyvben a gasztronómián belül kimondottan azokat a dolgokat gyűjtöttem össze, amik a libákhoz, kacsákhoz kapcsolódnak.
Ez a könyv túlmutat a gasztronómián? Más témákat is felölel?
Igen, túlmutat. A kötetnek alapvetően két nagy egysége van. Az elsőben szerepel a libáról való elmélkedés, a libatartás története, a liba és az ember kapcsolata, Szent Márton és a liba kapcsolata, a Márton-napi libaevés, a különböző szokások felidézése egészen a római kortól napjainkig. Orosháza a XIX. századtól a mai napig híres a libatenyésztésről. Ez mindig is egy tisztességes megélhetést nyújtott az itteni embereknek. A másik része pedig egy receptgyűjtemény. Négy receptegységet tartalmaz ez a rész. Az első az orosházi recepteket gyűjti össze, a másodikban híres séfek receptjei találhatók, a harmadikban a libamájjal kapcsolatosak vannak, végül pedig negyedikként a kacsás receptek szerepelnek.

Lesz folytatás? Várhat az olvasóközönség egy újabb könyvet, ami a helyi, orosházi ízekkel foglalkozik?
A következő könyvem szinte már készen van, vagyis meg van írva. Igazából nem csak az, hanem a következő három könyvem is készen van már, csak a végső simításokra várnak. A következő könyvem az orosházi kenyérről szól. Ugyanebben a sorozatban, az Orosházi hagyományok, értékekben jelenik majd meg. Ezt követi majd egy olyan munka, ami az orosházi kismesterségeket mutatja be.