Havaria – ha beüt a mennykő

Havaria, vagyis rendkívüli esemény esetére Orosházának konkrét védelmi terve van. A szerdai jégeső kapcsán megnéztük, hogy indul be a gépezet.
Rendkívüli helyzeteket csak akkor kezelhet jól egy város, ha jól működő megoldásokat tud kínálni, ha hatékonyan, gyorsan és összehangoltan működő csapat dolgozik. Lényegében egy intézkedési terv kell arra az esetre, ha beüt a „mennykő”. Tudni kell, kinek mi a feladata, azt hogyan és milyen erőforrásokkal kell elvégezni.
Az önkormányzat illetékes munkatársa, Bencsik János az OrosCafé.hu-nak elmondta, Orosháza rendelkezik ilyen tervvel. A belvíz-védekezési tervben meghatározottak azok a feladatok, melyeket rendkívüli eseménynél összehangoltan el kell végezni. Orosházán erre volt példa a szerdai nagy vihar okozta gondok kezelése.

A városban vannak úgynevezett kritikus pontok, amelyekre fokozottan figyelni kell. Amennyiben ugyanis ezeknél a pontoknál gond adódik, akkor lakóingatlanokban, illetve egyéb területeken kárt okozhat a nagy mennyiségű csapadék. Műszaki megoldásokkal sikerült a város kritikus pontjainak számát csökkenteni. Rendkívül fontos a helyismeret, hiszen így azonnal tudják, hol kell először feltérképezni a helyzetet.
Valóban nagy vészhelyzet esetén a polgármester vezetésével működő védelmi bizottság belvízvédelmi készültséget rendelhet el. Ennek a veszélytől függően különböző fokozatai vannak. A készültség elrendelését jelenteni kell a katasztrófavédelem és a vízügyi hatóságok felé. Szerencsére erre szerdán nem volt szükség.
– Havaria esetén fontos az emberi és tárgyi eszközök összehangolása. Orosháza város önkormányzata, mint a csapadékvízrendszer tulajdonosa és a Városüzemeltetési Zrt., mint üzemeltető együttműködésére van szükség. Társszervezetként a városi tűzoltósággal (nagy baj esetén a környező települések tűzoltóival is) együtt dolgozunk  – sorolta Bencsik János.

Csatornatúra esőben

– Összehangolt a munka a főelvezető csatornákat üzemeltető Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulattal, és a ATIKÖVIZIG-gel is. Szükség esetén a Békés Megyei Vízművek Zrt. orosházi kirendeltsége és a lakosság is bevethető. A készültséget havaria esetén írásban rendeljük el, az érintettek között folyamatos a telefonos kapcsolat.

Az ATIKÖVIZIG (Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) a délalföldi régióban lát el kárelhárítási, vízgazdálkodási és környezetvédelmi állami alapfeladatokat. Működési területükön 7050 km csatorna van.

Havaria esetén a technika is szolgálja a lakosság, a város védelmét. A gépjárművek mellet erőgépeket, mobilszivattyúkat, a kritikus helyekre telepített, automata üzemmódban működő szivattyúállásokat használnak. A lakossági bejelentések fogadása a Városüzemeltetésnél, az önkormányzatnál és a tűzoltóságnál történik.
– Amikor ilyen rendkívüli esemény történik, mint a szerdai vihar, akkor elsőként a kritikus pontokat, illetve a csatornarendszer telítettségét ellenőrizzük. A főgyűjtők a Keleti övárok és a Szula-laposi csatorna. Ellenőrizzük a Kakasszéki és a Mágocséri csatornákat, valamint a városi zárt főgyűjtőket (például Kossuth utca, Szabadság tér, Ady utca, Szabó Dezső utca) is. Ha pedig lakossági bejelentés érkezik, felmérjük a teendőket, kiosztjuk a feladatokat és intézkedünk.

– A Tompa utcában szerdán gondot okozott a víz. Az utcában található rásegítő szivattyúnak automatikusan el kellett volna indulnia a nagy mennyiségű eső, illetve a sok hordalék miatt. Csakhogy a szintjelző kapcsoló felakadt. Amint elindították, a vizet az Ady utcai ágba pumpálta, így az gyorsan leapadt.

A főgyűjtő Keleti övárok és Szula-laposi csatorna a város tulajdona, a városon kívüli többi csatorna a Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulaté.

– A Fürdő utcánál mobilszivattyút kellett telepíteni, hogy gyorsabb legyen a levonulás, ez éjjel fél 12-ig üzemelt. A Tükör utcán is intézkednünk kellett – összegezte a szerdai eseményeket Bencsik János.
Szerdán a belvárosban állt a víz. Hogy miért, arra is választ kaptunk.
– A belvárosban sajnos kevés a zöldterület, ami a talajba vezeti a vizet. Egyrészt jellegénél fogva, másrészt, mert mindenki le akarja burkoltatni az udvarát. Gondot okoz az is, ha az árkokat nem tartják tisztán. Előfordul, hogy nem vágják le a füvet. Vagy levágják és az árokba rakják, esetleg a levágott gallyakat, ágakat is beleteszik. Ezért nincs hol megállnia a víznek, ami így utat tör magának.

PET palack kontra szivattyú

Az ATIKÖVIZIG 11 órán keresztül üzemeltette a szivattyút az esőzés miatt, hogy minél hamarabb elvezesse a várostól a vizet. A Gyártelep utcai szivattyútelepen lévő nagy teljesítményű szivattyú egy perc alatt 4500-5000 m3 vizet képes elvinni a városról. Utasításra az ATIKÖVIZIG a normál 1 méter 20 centis szintet 50-re csökkenti, ott tartja és a vizet egy főcsatornába emeli át.

Havariát követő napon az illetékesek értékelnek, és indul a takarítás. A vihar során a csatornába jutott ágakat, leveleket, szemetet valamint az áteresztőknél a földiszaposodást ki kell takarítani, ahol kell, ott nagynyomású csatornatisztító géppel.
Bencsik János elmondta, volt olyan, hogy a nyílt rendszerbe a víz bevitte a szemetet, például PET palackot, ami tönkretette a szivattyúkat, megnehezítve ezzel a gyors és hatékony vízmentesítést.
– A belvárosban nem azért állt meg a víz, mert a csatornavízrendszer rosszul lenne méretezve, hanem azért, mert nem ilyen mennyiségű és ilyen gyors levonulású víz elvezetésére lett tervezve. Ez ugyanis nem jellemző, néhány évente fordul elő. A víz főként a belvárosi részen állt meg, ahol kevés a zöld terület, de itt is 1-1,5 óra alatt levonult.

2000-ben az esőzés miatt az Alföldön is készültséget kellett elrendelni. 1968-ban pedig homokzsákokkal védték Orosházát a keletről betörő víz ellen. A városnak ez a része a leglaposabb.

Bencsik János úgy véli, Orosháza 200 kilométeres, vegyes rendszerű csapadékvízrendszere jól vizsgázott a szerdai viharban.