Ezt a címet viselte az a toborzóbeszéd, mellyel dobogós helyen végzett Lehoczky Mihály a regionális versenyen.
A Békés Megyei Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális irodája egy időszaki kiállítást szervezett az említett múzeumban, melyen keresztül az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit ismertették meg a látogatókkal. A rendezvény az „Ilyen tavasz csak egy volt életemben” címet viseli, melynek keretein belül a több hónapon át megtekinthető történelmi tárlat mellett különböző versenyekre is jelentkezhettek az általános- és középiskolák diákjai.
Megírni és előadni
A toborzóbeszédek versenye január 22-én zajlott Békéscsabán. Egy regionális megmérettetésről volt szó, melyre többek közt Szegedről, Békéscsabáról, Gyuláról, Csanádapácáról és Gyomaendrődről érkeztek a diákok. A jelentkezők teljesítményét nem korcsoportokra bontva értékelték, hanem az alsósoktól egészen a középiskolásokig bezárólag egy kategóriában hirdetett eredményt a zsűri, melyet három fő – Bartus Gyula színművész, Szabó Ila magyartanár, dr. Szatmári Imre, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója – alkotott.
– A bizottság két szempontból értékelte a versenyzőket. Egyrészt a toborzóbeszéd megírását minősítették, vagyis azt, hogy mennyire volt jól szerkesztett, tartalmilag, formailag és nyelvezetileg megfelelő az szöveg – mondta Kinyó Péter, aki kitért a pontozás részleteire is:
– Figyelték azt, hogy a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés egysége, valamint a felhívás és a hallgatóság megszólítása megtalálható volt-e a beszédben. Másodrészt pedig természetesen abból a szempontból bíráltak, hogy milyen volt az előadásmódja a versenyzőknek. Nem volt feltétel az, hogy fejből mondják a diákok az egész szöveget, így bele-bele nézhettek, főként mivel elég nagy terjedelmű, több oldalas alkotásokkal készültek a gyerekek. Eredetileg a versenykiírás szerint saját toborzószöveget kellett írnia a jelentkezőknek, azonban többen ismert beszéddel jelentek meg. Nagyon népszerű volt például Kossuth Lajos Szegedi beszéde. Az első helyen végzett versenyző szövege is körülbelül 80-90%-ban megegyezett ezzel, azonban ő saját ötletekkel, betoldásokkal egészítette ki az eredeti irományt – mesélte Kinyó Péter, akit a felkészülésről elmondta, az idő nagyon szűkös volt, így csupán három-négy alkalommal volt lehetőségük a közös próbálásra. De valójában nem is lett volna nagyon szükség több találkozásra, hiszen Misi nagyon tehetséges, és igazán gyorsan felkészült a versenyre.
Kossuth mindenkire hatással volt
– A felszólításokat határozott módon emeltem ki. A néphez szóló szövegrészekre fektettem az igazán nagy hangsúlyt – mondta Lehoczky Mihály arról, hogyan készítette el a beszédet:
– Az ötleteket a régi beszédekből vettem. Ahogy olvasgattuk ezeket az 1800-as évekbeli szövegeket, akkor sok részlet megragadott, és azok alapján állítottam össze én is a saját toborzóbeszédemet. Főként a Kossuth beszédek voltak rám hatással, azokból vettem át néhány megszólítást és szövegrészt. Egyébként, ami még érdekesség volt, hogy régies nyelvezetben kellett megírni a szöveget, és úgy is kellett előadni azt. Egyébként sok volt az olyan nevező, akik miatt úgy éreztem, hogy nagyon szoros lesz a verseny. Kiváló élmény volt, a szervezés is színvonalasra sikerült, és segítőkészek voltak velünk szemben.
Lehoczky Mihály nyereményként két könyvet, egy oklevelet, valamint egy emléklapot vihetett haza. A nyolcadikos fiút a jövőre nézve is érdekli a színművészeti pálya, így a középiskolát tekintve is ebbe az irányba megy tovább. Mezőkovácsházára jelentkezett a gimnáziumba, ahol a Duma Színház nevű társulat tagjaként fog majd foglalatoskodni. Mint elmondta, a színi-kör tagjai már tárt karokkal várják.
