A havilap első számát végiglapozva kedvem lett színházba menni. Írom ezt most, amikor megjelent a Magyar Teátrum októberi (második) száma.
A magam részéről találónak éreztem a bemutatkozó számban az igényes bulvár megfogalmazást az egyik színidirektor tollából. Mert ma a bulvárnak áll a zászló, és ha az értéket is hordoz, ám evezzünk a mai kor vizein!
Valóban igényes a külleme, és a tartalom is olyan egyensúlyt mutat, ami az olvasó, a színházba járó közönség és a szakma ismeretét is feltételezi. A Magyar Teátrumban főleg a lapot alapító nyolc vidéki színház (Sopron, Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg, Kecskemét, Debrecen, Békéscsaba) életéről olvashatunk, de találunk benne fővárosi és határon túli színházakról szóló írásokat is.
Az októberi szám tartalmából:
A lap emlékoldallal búcsúzik egyik alapítójától: Bujtor István színésztől rendezőtől, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójától.
A címoldalon: Pártos Erzsi a mostani soproni előadással együtt pályája során harmadszor játssza Orbánnét a Macskajátékban.
Cserhalmi György Krúdy Gyula – Parti Nagy Lajos darabot rendez Debrecenben.
A Forgószínpad rovatban a Győri Nemzeti Színház mutatkozik be.
Ukrajnai kritikát is olvashatunk a Békés Megyei Jókai Színház Háztűznéző előadásáról, valamint a Diszkóbaleset dokudráma békéscsabai előadásáról, amelyet októberben az orosházi fiatalok is láthatnak.
