Az Oroszországban gyárat építő Bagdi Istvántól Patyiné Bogdánffy Ágnes kapta a stafétát, melyben közismert orosháziak életét, mindennapjait mutatjuk be. A gimnázium testnevelő tanárnőjét szinte mindenki ismeri városunkban, de azt már kevesebben tudják, milyen sokféle tevékenység tölti ki napjait.
A népszerű, mindig mosolygós tanárnő Orosházán született, 1977-ben. Az akkori 2.számú, Kulich Gyula Általános Iskolába, testnevelés tagozatra járt. Itt találkozott az első, és az életét sokáig meghatározó pedagógus egyéniséggel, Bartolák Józseffel.
– Fantasztikus alapokat kaptunk általánosban. Bartolák Józsitól nem egy sportág, hanem mindennek az alapját megkaptuk nyolc évre felépítve. A torna, szertorna, atlétika, mind szerepelt a repertoárban. A főiskolán is sokáig azokból éltem, amit az általános iskolai órákon kaptam, sőt azt a módszertant, amit ott tanultam, mai napig alkalmazom saját tanításomban. Nagy szigor volt, de így is nagyon szerettük. Az általános iskola után a Táncsicsban folytattam – kezdi a múltidézést Ági.
Iskolák és sport
A gimnáziumi évek alatt folyamatosan sportolt, atletizált. Hétpróba versenyekre vitte rendszeresen akkori testnevelője Szabó Botondné, Piroska. Futásban a váltóval többször is bejutottak az országos döntőbe. Meggyőződése, hogy minden gyereknek atlétikával és úszással kellene kezdeni a sportolást.
– Atlétika és úszás! Ezekkel kell kezdeni. Utána kézilabdázhat, focizhat, csinálhat bármit, ha jó az alap, arra bármit fel lehet építeni – vallja.
A gimnázium után Szegedre vezetett az útja. Az akkori Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, testnevelés rekreáció szaka volt a következő állomás, azután pedig a Pécsi Tudomány Egyetemen szerezte meg egyetemi diplomáját. Közben folyamatosan sportolt, letette az úszó edzői vizsgát. Természetesen a főiskolai, egyetemi évek alatt is az atlétika volt a fő sportja. Triatlonosokkal futott, úszott, hétpróbában pedig egyetemi bajnokságon volt bronzérmes. Ebben az időszakban szerette meg az utcai futóversenyek hangulatát is.
Vissza az alma materbe
– A főiskola elvégzése után azonnal – 2000-ben – visszakerültem a Táncsics Mihály Gimnáziumba, itt kezdtem tanítani. Blahó igazgató úr hívott, én pedig jöttem. Az akkor nyugdíjbavonuló Borsi Vincét váltottam. Ebben az évben házasodtunk össze párommal, Patyi Gáborral. Hamarosan jöttek a gyerekek, 2002-ben Ákos, 2006-ban pedig Panka. Nem sokat voltam otthon velük, amint lehetett jöttem vissza dolgozni – folytatja az elbeszélést Ági.
A sport a házasságkötés és a gyerekek születése után is központi helyen maradt az életében. Aktív résztvevője az utcai futóversenyeknek. Ha a környéken van valamilyen jobb verseny, különösen félmaratoni távon, jó eséllyel találjuk ott az indulók között. Negyedik alkalommal vesz részt a Békéscsabai Atlétikai Klub színeiben a Békéscsaba – Arad Szupermaratonon.
– A futás mellett egész nyáron úszást oktatok, lassan huszadik éve. Gyerekeket felnőtteket egyaránt. Szeretem is, és szükség is van erre a kis jövedelem kiegészítésre, mert a gyerekek sportolása igencsak sokba kerül. E mellett még ott van a síelés. Az iskolai sítábort még Baranyi tanár úr indította el negyven éve. Most együtt csináljuk, megyünk minden évben. Férjem szervezi a városi sítáborokat, ott is besegítek oktatóként – sorolja a tevékenységeket a tanárnő.
Kézilabda, dzsúdó és a többi
Ági gyermekei mindketten sportolnak. Így került kislánya révén, mint szurkoló-anyuka a kézilabda közelébe, emellett mindkét gyereke dzsúdózik. Panka korosztályos magyar bajnok és mindketten diákolimpiai bajnokok.
Itt álljunk meg egy szóra és kezdjünk csak számolni! Főállásban tanár a gimnáziumban, osztályfőnök, fut, futóversenyeken indul, aerobikot oktat hetente kétszer, úszást oktat, síelni tanít, családanya, háziasszony, kézilabdás szülő, és rendszeresen hordja dzsúdóversenyre a gyerekeket.(!)
– Nem könnyű összeegyeztetni, de azt mondom, hogy amire az ember nagyon akarja, arra van ideje. Beosztás kérdése az egész. Persze sokszor nagyon sűrű, de egyenlőre győzzük. Sokszor este nem könnyű elindulni futni, különösen télen, de még van energia, és ki is tudok kicsit kapcsolni közben – teszi hozzá mosolyogva.
Folytatás hasonló ütemben
– Ha egyszer lesz egy jó fedett uszodánk, szeretnék kicsit nagyobb súlyt fektetni az úszóedzői tevékenységre. Egyébként nem nagyon tervezek változtatást. Úgy érzem, hogy ez az életforma – bár sokszor fárasztó, és állandóan egyeztetni kell – számomra megfelelő. Amíg az egyik lábamat a másik elé tudom tenni, futni is fogok. Remélem, a gyerekek is megmaradnak a megkezdett úton. Ha ilyen sok örömet okoznak később is mint eddig, boldog leszek – zárja a beszélgetést Patyiné Bogdánffy Ágnes.
A stafétát egy rendkívül elhivatott és szorgalmas, fizika szakos kollégámnak, a Táncsics stúdió vezetőjének, Csányi Lászlónak szeretném tovább adni – teszi még hozzá.
