- hirdetés -

Elszánt, kitartó sportoló, aki fiatal kora ellenére nem ijed meg a kihívásoktól. 17 évesen lett felnőtt világbajnoki ezüstérmes abban a sportágban, amiben hemzsegnek a magyar világklasszisok. A napokban pedig a világ legjobb junior kajakosának is megválasztották a jelenleg Amerikában edző orosházi sportolót.

Néhány évvel ezelőtt egy olvasónk hívta fel a figyelmem egy orosházi lányra, aki Szarvason kajakozik és sorra veri a versenyeken kortársait, és sokszor a nála idősebbeket is faképnél hagyja. Akkor, 2013 nyarán készítettem el az első interjút az OrosCafénak Homonnai Lucával. 15 éves volt, de válaszaival, céltudatosságával már akkor kitűnt társai közül. Vidáman élt, de volt egy álma, amit mindenáron el akart érni: az olimpia.

Azóta eltelt három év, és bár az olimpia még nem jött, nem jöhetett össze neki, de azért már bezsebelt két ifi világbajnoki aranyat, és ami még ennél is nagyobb szó, tavaly nyáron egy páros világbajnoki ezüstöt. A felnőttek között, egy többszörös olimpia bajnokkal egy hajóban.

Nyáron sok örömet okozott nekünk Luca az érmekkel. Most adjuk vissza neki, hogy rá szavazunk! (Fotó: José Oliveira e Sousa)
(Fotó: José Oliveira e Sousa)

Luca még mindig nincs 18 éves, de a világ kajakos társadalma itthon és külföldön egyaránt már most is pontosan tudja, vele bizony számolni kell a jövőben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a közelmúltban ő lett a 2015-ös esztendő legjobb junior kajakosa a világon.

Itt a videó arról, hogyan vette át a kajakosok Oscar-díját.

[HTML1]

 

Ennek apropóján választottuk most őt a Hét emberének. Luca jelenleg Kaliforniában van, ott készül a tavaszi versenyekre. Azt mondja, a felnőtt világbajnoki ezüst átvételekor kicsit csalódott volt a dobogón, mert a mai napig vallja, megnyerhették volna Douchev-Janics Natasával a K2 200 méteres távot, de az elején és a végén elkövetett hibák miatt ez nem jött össze.
– Már rég nem rágódom ezen, továbbléptem. Az van meg az egészből, hogy nagyon megható élmény volt a dobogón állni, és hogy már másnap az járt a fejemben, hogy ilyen hibát még egyszer nem lehet véteni. Minden győzelemből és minden vereségből tanulni kell, én eszerint gondolkodom – vallja Luca.

Álmaimban Amerika visszainteget

Azt is elárulja, nehéz, de tudatos döntés volt részéről, hogy nem folytatja Janics Natasával a közös munkát. Klubja, a Graboplast Győri Vízisport Egyesület ajánlotta fel neki a lehetőséget, hogy kiutazhat Amerikába edzőtáborozni, ahol olimpiai- és világbajnok klubtársával, Fazekas-Zur Krisztinával és annak edző férjével, Rami Zurral készül.
– Olyan itt Amerikában minden, mint a filmekben. Mindenhol pálmafa van és a fókák és delfinek is nagyon cukik. Egy igazi álom itt edzeni, nagyon kedvesek az emberek és már sok barátunk is van – mondja az orosházi sportoló, de azért gyorsan hozzáteszi, senki ne higgye, hogy csak szórakozik egész nap, a csodás környezet ellenére kemény edzések vannak.

– Nagyon sok a küzdősport edzés, ami brutálisan fárasztó. Sokszor csak annyira van erőnk a lányokkal, hogy lesétáljunk a partra kicsit napozni. Most még inkább az állóképességre helyezzük a hangsúlyt, és majd csak otthon kezdődik a gyorsító munka. De azt már érzem, hogy a környezetváltozás és az új edzésmódszer is előre lendít, itt még többet tudok fejlődni.

A felkészülést tehát gőzerővel végzi, és ahogy ismerem, nem enged meg magának semmilyen lazaságot. Amikor a világbajnokság előtt a szolnoki edzőtáborban forgattunk róla filmet, beszélgettem néhány felnőtt válogatott kajakossal és szövetségi emberrel. Azt mondták róla, óriási tehetség és sokszor az előírt edzésmunkánál is többet végez. Forrófejűnek és kicsit öntörvényűnek ismerik, de hozzátették, ez előnyére is válhat, ha megtanulja kezelni és saját javára fordítani ezen jellemzőit.

A napi cél: kihozni magából a legjobbat

Luca hamarosan 18 éves lesz. Már nem az a kislány, akivel annak idején a főtér egyik padján ülve beszélgettem, sokkal komolyabb tervei vannak az életben és a kajakozásban. Magabiztossága és céltudatossága mellett azonban megmaradt az egyik legfontosabb tulajdonsága, a szerénység. A magyarok többségének csak az aranyérem ér valamit. Ha második lesz egy magyar sportoló egy világversenyen, akkor persze gratulálnak neki, de pár hét múlva már nem emlékeznek rá. Mondhatni, számukra ez nem eredmény. Pedig aki kicsit is jártas a sportban, az tudja: egy világversenyre már kijutni is eszméletlenül nehéz, nemhogy a dobogóra, vagy annak akár legfelső fokára felállni. Ehhez egy hétköznapi ember számára elképzelhetetlen mennyiségű edzés, lemondás szükséges.

Íme egy gyors példa minderre… +40 kg

[HTML2]

Homonnai Luca ezt az utat járja, keményen dolgozik azért, hogy megvalósítsa legnagyobb álmát, kijusson az olimpiára. A felnőtt vb ezüst után egyáltalán nem szállt el magától, nem álmodozik egész nap, hanem dolgozik.
– Otthon mindenki arról kérdez, kijuthatok-e a 2016-os riói olimpiára. Soha nem szerettem belemenni az esélylatolgatásba. Nekem egy célom van jelenleg: minden hazai válogatóversenyen elindulni és ott mindent kihozni magamból. Aztán hogy ez mire lesz elég, majd kiderül.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.