Az év utolsó éjszakája, az újév előestéje szinte mindenki számára izgalmas időszak, hisz ekkor valami lezárul, és ezzel egy időben valami új veszi kezdetét. Egyeseknek megadatik, hogy szeretteik körében, egy nagy buli kellős közepén számlálják vissza az év utolsó másodperceit, másoknak viszont ezek a pillanatok is a munkáról, a hivatásról szólnak. A nagy naphoz közeledve ismert orosháziakat kértünk arra, hogy meséljék el életük egyik igazán emlékezetes szilveszterét. A Magunkért Egymásért Civil Egyesület elnöke, Keller Erika is megosztotta velünk történetét.
– Eddigi szilvesztereim többségét bálokban töltöttem, az utóbbiakat a szentetornyai közösségünk tagjaival, a történet viszont, amit most megosztok, teljesen más helyszínhez és más emberekhez kapcsolódik. Néhány évvel ezelőtt egy csodálatos helyen, Kalotaszentkirályon szilvesztereztünk egy baráti házaspárral. Már jó ideje Erdély szerelmese vagyok, és kíváncsi voltam, milyenek az ott élők ünnepi szokásai. Vendéglátóink családi szeretettel fogadtak bennünket, és rajtunk kívül még tíz főt, akik szintén ezen a helyen töltötték az év utolsó napjait. Az első meglepetés akkor ért, mikor kiderült, a fogadó család épp szilveszter napjára tervez egy nagy disznóvágást. Mint megtudtuk, azért, mert a helyiek szerint, ha december 31-én üresek a kamrák polcai, azok az elkövetkezendő évben is azok maradnak. Ezért hát megtöltötték őket, amennyire csak lehetett. Ami még érdekesség volt számomra, hogy a disznópörzsölés szalmával történt. Korábban én még nem láttam hasonlót. Természetesen vendéglátóink nem várták el tőlünk, hogy teljes vállszélességgel részt vegyünk a munkálatban, inkább csak szemlélői voltunk annak, de így is maradandó élményt nyújtott. Este pedig várt minket az óév búcsúztató rendezvény, az asztalokon a frissen sütött disznótoros vacsorával. Szintén érdekesség volt a számomra, hogy a házigazdák egy egész kenyeret szegtek meg. Ennek is szimbolikus jelentése volt. Azt jelképezte, hogy a következő évben mindig lesz majd a családnak elég kenyere. Az esti mulatság is tartogatott néhány meglepetést, az egyik az volt, amikor a tánckör közepébe beállt egy hölgy, aki aztán egyenként kikapta a férfiakat, és jól megtáncoltatta őket, felrobbantva így az egész parkettet. Mindannyian remekül éreztük magunkat ezen a felejthetetlen szilveszteren. Különleges élmény megismerni mások ünnepi szokásait, azokat a mozzanatokat, amelyek nekik fontosak, és a kultúrájuk részét képezik. Biztosan ők is meglepődnének néhány dolgon, ha egyszer nálunk töltenék az év utolsó napját. Kíváncsi lennék, vajon nekik mi tűnne a legfurcsábbnak.
Fotó: OrosCafé archívum
