Az orosházi labdarúgó vendégjátékosként lépett pályára Mallorcán.
Az OMTK-ULE női labdarúgó csapatának játékosa, Szabó Tünde a közelmúltban tért haza egy spanyolországi focitornáról. Az élményeiről kérdeztük az ULE csapatkapitányát.
Mit kell tudni erről a tornáról?
– Ez a spanyol futsal torna évek óta a bakancslistámon szerepelt, több alkalommal kaptam már rá meghívást, azonban a részvétel egészen mostanáig váratott magára. Amikor az egyik nagyon jó ismerősöm, Nagy Barbi – akivel az évek alatt több kispályás és futsal tornán vettem már részt – tavaly augusztusban megkeresett, hogy csapatot szervez erre a tornára és szeretné, ha én is a tagja lennék, nem sokat gondolkodtam, szinte azonnal igent mondtam. Előzetesen nem igazán tudtam, hogy mire számíthatok, hiszen még nem volt lehetőségem nemzetközi mezőnyben játszani, de azt tudtam a többiektől, hogy egy nagyon színvonalas tornáról van szó.
Kivel utaztál?
– Nagy örömömre a párom is elkísért az útra, így még teljesebb volt az élmény, s bár külföldön jártunk már, de mindkettőnknek ez volt az első repülőútja, ami még különlegesebbé tette az egészet.
Pontosan hol zajlottak a sportesemények?
– Május 17-én landolt a gépünk az esti órákban Palma de Mallorcán, ahonnan aztán transzferrel vittek át minket Santa Poncába, a futsal torna helyszínére, ahol a szállásunk is volt. A hely egészen magával ragadó volt, az emberek rendkívül nyitottak, mindenki mosolyog, az ember könnyen otthon érzi magát.
Milyen volt a szervezés?
– A torna megnyitója csütörtök este volt, ahol minden résztvevő csapat felvonult a nemzeti színű lobogóval. Mi NB Football Team néven szerepeltünk. Több torna is volt párhuzamosan, női és férfi tornák különböző korosztályokkal. Az egész megnyitó rendkívül vidám hangulatban telt, mindenki nagyon barátságos volt, több csapat jelmezbe is öltözött, voltak hupikék törpikék, a franciák pedig hatalmas felfújható kakasokon jöttek be, ami egészen elképesztő és vicces látvány volt, mindenki velük akart közös képet, többek között mi is.
Térjünk rá az utazás leglényegesebb részére. Mesélj a mérkőzésekről!
– Két tízes csoportba sorolták a női csapatokat, mi az „A” csoportba kerültünk, ahol holland, német, angol, francia, norvég, belga, finn ellenfeleket kaptunk. Pénteken kezdtük meg a csoportmérkőzéseket, ezen a napon összesen kilenc mérkőzést játszottunk, 1x 12 perc játékidővel. Az első mérkőzésen az egyik legerősebb csapattal kerültünk össze. A norvégok ellen az utolsó percben lőtt gólommal nyertünk, ez megadta az egész nap hangulatát. Legyőztük az angolokat, a franciákat, belgákat, két német csapatot, ikszeltünk a finnekkel és csupán a hollandoktól kaptunk ki. Jól ment a játék, több gólt lőttem és néhány gólpasszt is adtam a társaknak. Szögletből kétszer is eredményes tudtam lenni, aminek külön örültem, hiszen erre az itthoni bajnokságban is építünk a meccseken. Az első nap végén a csoport 3. helyén végeztünk a hollandok és a németek mögött, amit először el sem akartunk hinni, hiszen korábban ez a csapat sosem játszott még így együtt, ráadásul a németek csak a jobb gólkülönbségnek köszönhetően előztek meg minket. Ezzel eldőlt, hogy vasárnap a másik csoport 6. helyezettje vár majd ránk a 8 közé jutásért. Vasárnap magabiztos 4-0-ás győzelmet arattunk. Az egész csapat rendkívül boldog volt, úgy éreztük, sikerült elérnünk, amiért jöttünk, talán annál többet is, de miért ne álmodhatnánk ennél is nagyobbat? A 4 közé jutásért aztán a végig rendkívül meggyőző teljesítményt nyújtó portugálokat kaptuk, akik bizonyították, hogy miért is ők az egyik futsal nagyhatalom, 4-1-re nyertek, majd a spanyolok ellen megnyerték a döntőt is. Fantasztikus élményekkel gazdagodtam egy csodálatosan szép helyen, amire egész életemben emlékezni fogok. Végezetül, csak annyit mondhatok: Gracias Mallorca, köszönöm NB Football Team!
