Rózsa Sándor volt az egyik legismertebb magyar betyár a történelem során. Leginkább Szeged környékén fordult meg, kevesen tudják azonban, hogy legjobb barátai között több Békés megyei lovasbetyár is volt. A szarvasi Petrás János, az orosházi-nagyszénási Kerekes János, de az orosházi nemes Zalay család több tagja is barátságban állt a híres betyárral.
Szeged mellett gyakran tartózkodott a Szarvas és Orosháza közötti térségben is Rózsa Sándor, így a térségben nagy baráti köre alakult ki. Seres István, az ELTE egyik kutatója rengeteg foglalkozott a témával, többek között Petrás Jánossal és a legendás kondorosi csárdával, mely többször volt a betyárok célpontja.
– Petrás János sosem betyárnak készült. Feleségével, Melis Annával szép családot neveltek, szép kisbirtok és gazdaság tulajdonosa volt Szarvason, jól nevelt tehenek, szép lovak voltak a tulajdonában. Igen ám, de 1846 őszén egy lakodalomban egy butéliával agyoncsapott egy felvidéki származású tót atyafit. Mint gyilkost, feltették a szekérre, és a szarvasi elöljáróság átszekerezett vele Gyulára a várbörtönbe. Útközben viszont félrenéztek, Petrás megugrott, a bírót és a város hadnagyát pedig leültették rabszöktetés vádjával. Nem sok időbe telt, hogy Keresztes Jancsival, az orosházi csikóssal összeállva Rózsa Sándor legjobb barátja legyen – írja Seres István, a régi orosházi szolgabíró Jugovich József feljegyzései alapján.
Keresztes János és Petrás János Békés megye első számú lovasbetyárjaivá váltak, akik leginkább állatok – lovak, tehenek – elhajtásával foglalatoskodtak abban az időben. 1848-ban aztán a Békés megyei betyárok nagy részét letartóztatták és Keresztes János, Petrás János, de még az orosházi nemes Zalay család két tagja is a gyulai uradalmi börtönbe kerültek. Rózsa Sándor ekkoriban már körözött betyár volt, azonban a szabadságharc idejére amnesztiát kapott és lovasaival csapatot alakított. Ehhez szeretett volna csatlakozni a gyulai börtönbe raboskodó betyárok közül Keller János és az orosházi Keresztes János is, akik megígérték, hogy amennyiben harcolhatnak a betyárkirály oldalán nem szöknek meg, hanem visszatérnek és letöltik büntetésüket.
Seres István emellett kondorosi csárda történeteivel is foglalkozott. A szabadságharc után kétszer is támadás érte az Orosháza mellett található kocsmát. Első alkalommal például egy tervezett rajtaütés során négy gazdag izraelita családot raboltak ki, köztük az orosházi Epstein testvéreket. Mindkét esetben pénzt, értékes tárgyakat loptak és állatokat hajtottak el. Amellett pedig, hogy orosházi betyárok voltak a barátai, Rózsa Sándor előszeretettel mulatott a város határában álló monori csárdában is.
Kiemelt kép: pixabay.com
