Az orosházi születésű Hézer Béla, a Magyar-Olasz Bank Rt. vezetője méltán került be Koszorús Oszkár 1994-es Orosháza jelesei című cikksorozatába. A férfi rengeteget tett a városért és a közösségért, kevesen tudnak azonban felesége, Fischhof Ágota történetéről. A szegedi születéső nő volt például Móra Ferenc „kisinasa”, Moholy-Nagy László múzsája, emellett pedig az első szakképzett magyar könyvtárosnő is.
Fischhof Ágota 1895-ben született egy zsidó származású család gyermekeként. A fiatal lány gyermekkorában spártai nevelést kapott, többféle sportot is űzött, úszott, vívott, teniszezett, korcsolyázott, valamint az atlétikai klub tagja volt – írja a multesjovo.hu. Később Ágotát egyre inkább vonzotta a könyvek világa, egyre többször látogatta a szegedi Somogyi-könyvtárat édesapja rosszallása ellenére. Ekkor figyelt fel a fiatal lányra Móra Ferenc is, ő javasolta neki, hogy kezdjen munkát gyakornokként a könyvtárban, később pedig a berlini Hochschule für Bibliothekarinnen könyvtárosnői képzését is elvégezte, melyet szintén a híres magyar író ajánlotta figyelmébe. Az iskola elvégzése után Fischhof Ágota az első magyar szakképzett könyvtárosként kezdett dolgozni Szegeden.
– Kezdtem bejárni a Somogyi-könyvtárba. Móra Ferenc és Tömörkény István is látták, hogy ilyen fiatalon mennyire érdekelnek a könyvek, milyen érdekes könyveket kérek. Akkor egy szép napon bementem az irodába és azt mondtam, hogy ezt a pályát szeretném választani, nem kell nekem nagy [hely] – a nagy íróasztal, az az övé volt, valahol leülök és amit tudok, segítek. Móra erre kezet rázott és azt mondta: »nagyon örülök ennek és szívesen látjuk«. Egyelőre így. Egyszer Móra odajön az íróasztalomhoz, szokás szerint, és azt mondja: »kislány, valamit fölfödöztem, ami magának nagyszerű lösz«. Erre fölmutat egy német folyóiratot, egész új dolgot, ami nagy szenzáció még Berlinben is, úgy volt a cím: Könyvtáros Főiskola nőknek. Harmincat vesznek föl nemzetközileg és magyar én voltam egyedül – írja Fischhof Ágota, a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményében talált visszaemlékezésében.
A fiatal lány nem csak tudásáról és a könyvek szeretetéről volt híres, több festőt és költőt is egyaránt megihletett szépsége. Többek között Moholy-Nagy László is megfestette a nő portréját, Juhász Gyula pedig Ex libris címmel írt hozzá verset. Jövendőbeli férjének Móra Ferenc mutatta be a fiatal lányt. Hézer Béla akkoriban a Móra családhoz járt étkezni, így ismerték meg egymást Ágotával. Miután a lány 1923-ban befejezte munkáját a könyvtárban, egy évvel később hozzáment a Magyar-Olasz Bank Rt. akkori főnökhelyetteséhez, akivel Orosházán telepedtek le.
A kezdeti boldog évet után közbeszólt a második világháború. Ágota férjét katonának hívták, ő azonban 1945-ben hazatért, miután megszökött alakulatától. A fiatal asszony nem vágyott már vissza a nagyvárosi életbe, idejét gyermekei, majd később unokái tanítása tette ki, 1957 után azonban elhagyni kényszerültek Orosházát és Budapestre költöztek. Két évvel 50. házassági évfordulójuk után Ágota 1976. szeptembr 11-én hunyt el. Férje, Hézer Béla nem tudta feldolgozni felesége halálát, egy hónappal később követte szerelmét. A szegedi Somogyi-könyvtár 2003-ban egy oklevelet is elnevezett Fischhof Ágotáról, melyet a kiemelkedő munkát végző könyvtárosoknak ítél meg.
Fotók: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged
