Önkéntesből lett hivatásos tűzoltó Garai Róbert, aki már csaknem 18 éve végzi hivatását. Gyerekként még nem gondolt erre a lehetőségre, azonban az első esete után rögtön beleszeretett ebbe a munkába. 2022-ben pedig őt választották meg az év tűzoltójának.
Garai Róbert baráti társaságának köszönhetően ismerkedett meg mai hivatásával, ahol többen önkénteskedtek tűzeseteknél. A barátok hatására aztán elvégzett egy tanfolyamot, majd 2005-ben került először állományba önkéntesként, Tótkomlóson.
– Az első esetem ahová magukkal hívtak egy nádas tűz volt. Mondhatni az első füst után beleszerettem ebbe a hivatásba és onnantól kezdve nem volt megállás. Minden önkéntesnek az a vágya, hogy egyszer hivatásos lehessen. Ez nekem sikerült is, és 2012-ben idekerültem Orosházára – mesélte Garai Róbert arról, hogyan indult az útja.
A tűzoltó elmondta, az egyik legnagyobb tévhit velük kapcsolatban, hogy amíg nincs riasztás, addig a laktanyában ülnek és csak várnak. Napjuk a váltás után reggelivel indul, majd rögtön elméleti és gyakorlati oktatáson vesznek részt. Az udvaron szerelnek, mindent elgyakorolnak, amit használni szoktak egy-egy riasztás során. Ebéd után, a parancsnoki időben a laktanya körül ténykednek, olyan feladatokat végeznek, amelyek otthon is előfordulhatnak. Ezután sportolni mennek, ki a konditermet, ki a focipályát választja. Garai Róbert elmondta, ő személy szerint mindenbe bele szokott kóstolni ilyenkor.
– Miután hazamegyek a hivatásos munkából, és időm is engedi, akkor elmegyek önkénteskedni. Nem tudnám megmondani pontosan miért szeretem, mert mindent imádok benne. A társaságot, a bajtársiasságot, hogy segíthetek az embertársaimon. Amíg csak az egészségem engedi, én szeretnék itt lenni, és egész életemben ezt csinálni – emelte ki a tűzoltó.
Munkája során rengeteg tűzesetben és műszaki mentésben vett részt. Utóbbiba tartoznak a balesetek, az ajtónyitások, a szén-monoxid- és gázszivárgások, ahogy Róbert fogalmazott, minden ami nem ég, vagy füstöl. Az esetek közül a mostani nyarat emelte ki, több olyan napjuk is volt, amikor 2-3 nagy kiterjedésű tűzhöz kellett kivonulniuk a szárazság miatt. Előfordult, hogy egyszerre négy erdő égett.
– Két egyforma tűz nincsen. Volt olyan, hogy hirtelen 30 métert ugrott a tűz, mert gyorsan fordult a szél. Körülbelül pislogni sem volt időnk, mert olyan gyorsan terjedt. Egyik legmaradandóbb emlékem az üveggyári eset volt, amikor folyt az üveg. Ott aztán kellett futni-szaladni – mesélte a tűzoltó – Persze van olyan is, hogy egy hónapig semmi nem történik, de aztán jön az őrület. A napi 2-3 eset azért már húzós, és nyáron kijárt belőle – tette hozzá.
Garai Róbert elmondta, a családja sokszor hiányolja őt. Mivel a hivatásos munka mellett önkénteskedik is, így előfordult már, hogy épp csak a levest tudta megfújni az ebédnél, de már indulnia is kellett.
– Azt tanácsolom annak, aki tűzoltó szeretne lenni, hogy előtte mindenképp próbáljon ki egy másik munkát, akár csak egy nyár erejéig, hogy mire idejön, addigra ezt ne munkának tekintse, hanem hivatásnak. Olyat például nem hallasz egy tűzoltótól otthon, hogy kifáradtam a munkában, mert ezt mi hivatásból csináljuk – mondta Róbert – Meg kell tanulni improvizálni, és ott kell lenni agyban, de az sem hátrány ha sportos az ember – tette hozzá.
Az elismerések átadása után a tűzoltó elmondta, ő nem számított erre a kitüntetésre. Pár nappal előtte hívta csak a parancsnok, hogy készítse a szép egyenruhát, de nem tudta miért. Garai Róbert kiemelte, többen megfelelnének erre a címre, személy szerint az egész csoportnak odaadná, hiszen ők egymásért vannak. A fiatal édesapa és tűzoltó, amikor nem hivatását végzi és nem önkénteskedik, akkor szeret focizni, horgászni, valamint húsz éve néptáncol, de a szabadidejében mindig a család az első.
