Az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Kollégiumban Seres Erzsébet és a földrajz munkaközösség által szervezett Világjárók klubja előadáson Makuláné Gulicska Valéria, a Táncsics gimnázium volt igazgató-helyettese tartott előadást december 7-én.
Több generáció és szervezet együttműködésének példájaként az előadáson összesen kb. 130 fő vett részt, akik a Táncsics gimnázium diákjai, volt és jelenlegi tanárai, Orosháza általános iskolás tanulói, pedagógusai és a Nyugdíjas Pedagógusok Orosházi Egyesületének tagjai és érdeklődő hallgatók voltak.
Magyarországon, így megyénkben is, az évszázadok alatt sok értékes épület pusztult el, sok település néptelenedett el, vált pusztasággá. A török kiűzése utáni újra telepítés során azonban rengeteg új kastélyt és kúriát építettek főként a 18-19. században, néhányat a 20. században. Számuk több százra tehető Békés megyében. Aztán jött a 20. század és ismét az enyészetté lett több ezek közül is, de maradt még bőven látnivaló a kirándulóknak. Voltak, amelyeket a II. világháború után iskolának vagy más középületnek, irodának alakítottak át, így megváltozott formában ugyan, de ma is megtekinthetők. A rendszerváltás után több magánkézbe került, és felújították, jónéhány pedig a nemzeti kastélyprogram keretében újult meg a közelmúltban.
Az előadás elsősorban ezekre hívta fel a figyelmet, mert interaktív kiállításaikkal, értékes gyűjteményeikkel szép élményeket kínálnak. Általuk bepillantást nyerhetünk a feudális, majd polgárosodó Magyarország életébe, az úri világ szokásaiba. Neves művészeinkről, az építészeti stílusok változásáról kaphatunk képet. Megismerhetjük a szolgák munkáját, életkörülményeit, az egyes mesterségek szerszámait.
Kiemelten a kastélyokkal foglalkozott az előadás, mert a kisebb, ma is látható – főként köznemesek, tiszttartók számára épített kúriák száma meghaladja a hatvanat. A kastélyok általában az uradalmak központjában megépített nagyméretű, az arisztokrácia luxusigényeit kielégítő épületek voltak, hatalmas, értékes fákkal, cserjékkel beültetett angol parkokkal, mesterséges tavakkal körülvéve. Több helyen jó állapotú kápolnák, családi kripták maradtak meg, Szabadkígyóson látható még egy újjáépített diadalív is, aminek eredetijét Ferenc József és Sisi tiszteletére emeltek 1857-ben.
Kiemelten a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-, a szabadkígyósi Wenckheim-, a kétegyházi Andrássy-Almásy-, a lőkösházi Vásárhelyi-Breda-, a szarvasi Bolza-, a szeghalmi Wenckheim-D’Orsey-kastély bemutatása történt. Rövidesen a geszti Tisza-kastély is látogathatóvá válik.
Van még néhány romos állapotú kastély, amit érdemes megtekinteni: a gerlai és a pósteleki Wenckheim-kastély romjai, a Kondoros és Nagyszénás közötti útról megközelíthető Batthyány-Geist- és a kiscsákói Geist-Reckmann-kastélyok. Ez utóbbi ugyan nem közelíthető meg könnyen, de tornya messziről is látható. Érdekessége, hogy ez Orosháza külterülete, ma is városunkhoz tartozik.
A kúriák közül kettőről volt szó. Az egyiket Békéscsabán, az Élővíz-csatorna hídján átkelve, találjuk meg. Ez a Steiner-Omaszta-kúria, amely ma Munkácsy Mihály Emlékházként működik. A festő életének és művészetének bemutatása miatt érdemes felkeresni, és mindig van más értékes kiállítás is az épületben.
A másik már nem látható, de a róla készült régi képet érdemes megnézni. A szentetornyai Justh-család kúriája volt, amelyben a tragikusan rövid életű magyar író, drámaíró, parasztszínházat létrehozó Justh Zsigmond élt.
További számos értékes látnivalót kínál megyénk, és történetüket tanulmányozva múltunk jeles alakjai is megelevenednek. Szinte hihetetlen, hogy milyen sok ismert ember, sőt még uralkodók is megfordultak vagy éltek hosszabb-rövidebb ideig térségünkben.
A távoli vidékek megismerése, meglátogatása mellett szánjunk időt szűkebb hazánk értékeinek felkutatására, megtekintésére! Megéri.
