Ismét könyvbemutató helyszíne volt a Justh Zsigmond Városi Könyvtár. November 15-én ezúttal az Orosházi Rock és Blues Egyesület elnökének, Mihály Zoltánnak a művébe nyerhettek betekintést az érdeklődők. A 100 év blues Alabama azonban még csak a kezdet, hiszen a szerző még számos kötetet tervez.
Szinte nincs olyan korszak a zene történetében, amiről ne tudna órákat mesélni Mihály Zoltán, az Orosházi Rock és Blues Egyesület elnöke. Azonban ezen belül is kiemelt helyet foglal el a szívében a blues műfaj kialakulásának a története, ezt pedig az elmúlt évek szorgalmas munkájának köszönhetően ezúttal könyv formájában is vissza tudta adni a zenét kedvelő orosháziaknak.
– A választásom azért erre a stílusra esett, mert én annak idején a blues zenével kezdtem, az 1950-es évek végén ezzel a műfajjal ismerkedtem meg először. Aztán persze volt minden más, rock, jazz, country, mindenféle zenét szerettem, hallgattam és persze kutattam utána. Ez a 2000-es évekre egy kicsit kifulladt számomra és ekkor fordultam újra a blues felé. Arra az 59-es őszi napra gondoltam, amikor először hallottam a rádióban B. B. Kinget játszani. Onnantól kezdve elmélyedtem – mesélte.
A szorgalmas, kitartó munka és kutatás végül meghozta a gyümölcsét, 100 év blues Alabama című könyvét november 15-én mutatták be a Justh Zsigmond Városi Könyvtárban. A vendégeket az intézmény igazgatója, Buzai Csaba köszöntötte, aki egy gondolatot is felolvasott az előszóból, mondván ez az egész könyv mottója is lehetne és egy olyan idézet, ami talán a legjobban bemutatja a szerzőt: Számomra a zene olyan, mint a levegő, amit belélegzek. Nélküle nincs élet, nincs álom, nincs semmi.
Mihály Zoltánnal Balogh Zsolt, a Mercy Rádió főszerkesztője beszélgetett a mű kulisszáiról, érdekességeiről.
– A blues legnagyobb varázsa számomra, hogy az életről szól, az élet mindennapjairól. Ez a feketék népzenéje, tulajdonképpen olyan nekik, mint nálunk a népdalok. A dalaikban a szövegek fontosak, arról énekelnek, hogyan dolgoznak a földeken, a kocsmázásról, a kártyázásokról, az italról, a nőkről, mindenről, amit megélnek életükben és minden dalukból érezhető, hogy milyen nagy igényük van a valódi szabadságra, hiszen abban az időszakban még nagyon messzire voltak attól, hogy elnyerjék az egyenlőséget – hangsúlyozta.
Maga a gyűjtő-, a kutatómunka egy kordokumentum, ami több mint 100 évet foglal magába a zenetörténetben. Egészen pontosan 63 éve, tehát 9 éves kora óta gyűjtötte hozzá az anyagokat, komolyabban pedig 4 évvel ezelőtt fogalmazódott meg benne, hogy ebből megpróbál egy könyvet összehozni. De rájött, hogy ebből nem csak 1, hanem akár 6-8 könyvet is lehetne írni. A háttéranyag mindenesetre megvan hozzá, hiszen mintegy 70 ezer oldalnyi anyaga van a laptopján, 200 ezer lemezborító letöltve és 200 ezer zenészről készült fotóval is rendelkezik, amit rendszerezni lehet.
– Ha a „Főnök” odafent megengedi, hogy ez a fickó még hosszú évekig dolgozzon, akkor pedig meg is fogom csinálni – biztosított mindenkit elszántságáról Mihály Zoltán.
